SZERELMES VERS

Hegyes fogakkal mard az ajkam,
Nagy, ny�l� r�zs�t cs�kolj rajtam,
Sz�rnyû gy�ny�rt a nagy v�gyaknak.
Harapj, harapj, vagy �n haraplak.

Ha nem gy�t�rsz, �n meggy�t�rlek,
Csak sz�p j�t�k vagy, �sszet�rlek,
F�ny�t veszem nagy, sz�p szemednek.
- � nem tudom. Nagyon szeretlek.

�gy k�ne s�rni s z�g a v�rem,
Hi�ba minden �lszem�rem,
Hi�ba minden. �lbe kaplak:
Harapj, harapj, vagy �n haraplak!

1923. jan. 1.

�NARCK�P

1923. jan.

Dacos, vad erdõ sûrû nagy hajam.
M�r meggy�t�rte asszonyujj viharja,
Forr� sz�j baglya n�ha megzavarja.
Alatta z�g a gondolatfolyam.

Milyen m�ly medrû, nem tudom, de m�ly.
Hitek szirtj�t b�s iszapj�ba mossa,
Nagy homlokom a Vaskapu-szorossa,
Hol r�g utat v�gott a szenved�ly.

Zord partj�n - cs�kh�d sz�pen sz�kne itt,
Melyen porty�zni v�g asszony-tat�r megy -
�r�k-zsibong�, vijjog� mad�rhegy:
S�t�t gond rakja barna f�szkeit.

Szivemben v�gyhegyl�nc, jaj-kr�teres;
M�g forr�, f�lledt ny�r vonaglik v�lgy�n
S dermedt, havas cs�cs�n "Ember"-t �v�ltv�n
Egy õr�lt l�lek m�gly�kat keres!

1923. jan. 5.

EGY ASSZONY S EGY LE�NY

� messzi, messzi k�t sz�p Asszonyok!
Egy asszony s egy le�ny szivembe verten.
Mig �rt�k torn�z ifju, b�szke lelkem,
V�gyam k�z�tt�k gy�v�n k�borog.

�s jaj a V�gzet �tkozott-konok,
Duhaj m�mort csihol s�t�t szememben
S d�s, �lelõ-nagy �gyu v�reremben
�rt�k lihegnek megv�lt� borok.

A l�ny: Õs, termõ, naphaj� mezõ,
Az �let v�r szent m�h�ben magokra
S �gy sz�l szava, mint hallgatag habokra
Ha l�gyan s�mul esti evezõ.

Az asszony: V�ros, bûn�s elvesz�s,
Rejtelmes �s meleg hom�ly, hol bongva
B�g este�r�t v�gyak titka, tornya
S forr� polipp� �jul �t a k�z.

K�t tuls� part. K�z�tt�k �gtem annyit
S cs�kolja most is nagy szivem a Bor.
Mint sz�p, t�nõ nap b�nata mikor
F�radt foly�n s�t�ten �taranylik.

1923. jan. elej�n

IGAZ, ÕSZINTE B�CS�

B�s fejetekbe ûzve j�ttem.
Menyk�vek c�v�dtak f�l�ttem.

L�ttam k�t nagy szemet, bog�rz�t;
A sz�p le�nynak sz�ltam p�r sz�t.

T�n sz�ltam n�ki. Meg sem b�ntam.
�n soha semmit meg nem b�ntam.

Nincs tartoz�som: Mind ad� volt,
Mellyel a vil�g szûken h�dolt.

Abb�l se maradt semmi m�snap.
S panasz se kell, azt adja m�snak!

Hogy panaszkodtam n�ha m�gis?
H�t szennyes n�ha m�g az �g is!

�t�ltem m�r tizennyolc �vet
S l�ttam, mit �r az ember�let.

Nem tarthat m�sok akaratja,
�n elmegyek, ha kedvem tartja.

Szeretsz? Ne menjek?... V�rre lest�l,
�, k�nban gy�ny�rk�dõ testv�r!

1923. jan. 8. / 1924. dec.

TOV�BB �N NEM BIROM

Istenem, adj k�t megvakult szemet,
Im�s ajkat, ki t�rden emleget,
Lelket, ki tudja, tenni b�rsz csod�t
S agyat, ki n�lam sokkal ostob�bb.

�, rettentõ Isten, nagy vagy, ha vagy,
Gy�tr�tt testemmel b�r pokolnak adj,
De m�sikat k�ldj - m�lt�-nagy kinom,
De, � Uram, tov�bb �n nem birom.

K�ldj m�sikat, kinek meleg szav�t
B�lcsõn susogj�k boldog, sz�p any�k,
Ki�rt a f�ld f�kly�s �r�mre gy�l
S kin�l hitv�nyabb m�g a p�nzes �r.

Ki nem gyûl�ln� p�nz�hs�g�ket,
Ki nem b�nn�, hogy minden sz�v s�ket,
Kit meg nem indit asszony �s nyomor.
S mosolyg� arca ne legyen komor.

�, v�lts f�l, Isten, v�gre engemet
S a p�nz miatt �jult nagy lelkemet,
Sz�d�lt idõd forr� lehellet�t,
Hideg hal�lsohajt�s fujja sz�t!

1923. jan. 9.

AD SIDERA...

Any�m, ki m�r a messzi v�gtelen vagy
S nem gy�trõd�l, hogy nincs keny�r megint,
Nem s�ppadsz el, ha szûk�s este int,
Hogy kis rikkancs fiad v�r�be jajgat.

Any�m, ki m�r a n�ma v�gtelen vagy
S bor�s szemed fiadra nem tekint,
� meg ne l�sd az �lom-�kl� K�nt -
Miatta z�g e t�rt, betegre vert agy.

Any�m, falatkeny�rt sem �r az �let!
De nagy hitem van s sz�p j�võnek �lek:
Ne orditson p�nz�rt gyerektorok

S tudjon zokogni anyja temet�s�n.
S ne r�gjon m�g az Ember szenved�s�n
A P�nz.

1923. jan. 19.

A B�TRAK

Ki gy�v�n v�rja a hal�lt,
Mag�ba z�rja azt a f�ld,
Midõn a sz�j lil�ra v�lt
S k�t szeme r�m�letre t�rt.

Annak nem nyitja a titok
Bord�, neh�z, nagy f�gg�ny�t,
Csak aki b�tran �llitott
El�be s b�szk�n t�pi sz�t.

� nagy, ki b�tran oda�llt,
Hol b�g a n�ma sejtelem
S szolg�j�t h�vja, a hal�lt,
Al�zattal ki megjelen.

Minden liliom illata
Hûlõ, meleg sziv�n libeg.
� szent, ki b�tran, �t, oda,
Ifj� l�lekkel halni megy!

1923. jan. 23. / 1924. dec.

PETÕFI T�ZE

Falv�t megõr�lt n�pe lerombol�,
H�zunk az nincs, f�l fal, ha mi megmaradt,
      Gonosz T�l van s e kis csal�dnak
            Tûze, Petõfi - az Eszme: hol van?

            * * *

Petõfi S�ndor, T�gedet �nnepel
A jajgat� n�p s a s�ket Elnyom�s,
      De nagy lelked t�z�t, az Eszm�t,
            Cifra, hideg lobog�s takarja.

�, �nnepelv�n, m�lyre temetnek el!
Petõfi S�ndor, �mde az�rt nyugodj:
      Az Eszme �g az elnyomottak
            B�szke sziv�ben �r�k dalodra.

�s �gni fog, mert nagy hitem �jja meg:
Vil�gszabads�g! - �gy k�sz�n�k, Vez�r,
      S �r�mtelen tizennyolc �vem
            Szent lobog�ja elõdbe hajlik.

1923. jan. 23.

EGGY��LELÕD�S V�GYA

Hi�ba gy�l ki nagy szemedbe m�glya,
Cs�kos k�n ajkamat hi�ba r�gja
S �lelni v�gy�s: t�bbet akarok.

Husodba forr�s�g lohol lihegve,
Ruh�d let�pve sz�llna m�ly egekbe
S azt�n? mi van m�g? - T�bbet akarok!

Mint csecsemõ, kit gonosz, c�da anyja
Kemenc�re vetett, mely �sszemarja,
V�gyban vonagl� sz�p szivem olyan.

� �gy szeretn�k eggy� lenni v�led!
Hogy folyna eggy� v�rem �s a v�red,
Mint sz�lv�sz �lt�n k�t f�radt folyam.

Egy lelk�nk lenne, mely nyugodtan lengne
�s semmis�lne �t a v�gtelenbe
S betelt egy-test, mely t�bb� nem akar.

K�t b�s �lomvir�g, mely egynek nyilhat.
Mint eggy� lesz a szellõ �s az illat,
Ha m�r suny�t a rombol� Vihar.

1923. jan. v�g�n

T�VOLI �NEK

Ajkam hi�ba is haraptad,
Leh�mlik r�la m�r a bõr.
S eml�kemen se cs�kol ajkad,
Csak �gy piroslik messzirõl.

Csak �gy piroslik messzirõl, mint
L�mp�s s�t�t mezõbe lenn,
Hol m�r nincsen nap �s idõ sincs,
F�l�tte n�ma v�gtelen.

S a l�mp�s z�rt �vegje koppan,
R�sz�ll neh�ny sz�p �jbog�r,
R�sz�ll, futos, lehull halottan:
A l�ngra mind halott-sov�r.

S a l�mp�s �g piros szin�ben,
F�l�tte hûv�s sz�l suhan,
A T�vol sz�ll a v�ren, �ren
�s sz�vem megremeg busan.

Ajkad nekem csak �gy piroslik,
Mint messzi v�gy f�j� sziven.
T�rt sz�ne nem vak�t, nem oszlik,
Csak ring a b�nat m�lyiben.

1923. jan. v�g�n

�JJEL

Halkan h�r�g v�gsõt a l�mpa
S a nagy hal�l ap�ca-l�nya,
S�t�t kir�lyl�ny jõ szob�mba.

Hideg szem�t szemembe oltja,
Cs�ndet sim�t b�s homlokomra,
Nem �rzi, g�dre mily goromba.

Nem k�rdi, sz�rke-� a v�gyam,
Nem n�zi, mily kopott az �gyam,
Csak �t�lel a cs�ndbe l�gyan.

Pomp�t cs�kol szûz gondolatra
�s megcs�kolja, b�rmi gyatra.
Rokkant gyereklelkem ringatja.

S�t�t haja szob�mra bomlik
S miken komors�g, k�d borong itt,
Most megsz�p�lnek �cska holmik.

�s �n kibontan�m a v�rem,
Ha h�vna atyj�hoz feh�ren:
V�rlak, fiacsk�m, r�gen, r�gen.

Hi�ba v�rom, hangja nincsen,
Mely ama palot�ba intsen,
Hol r�g cs�gg�k titok-kilincsen.

Egy eszelõs �reg motyog csak,
Az essõ s minden�tt kopogtat:
Halottak vagytok, cs�f halottak.

1923. febr. 10.

MAGYAROK

1

Minek magunkat lassan �lni?
Nem jobb egyszerre megd�g�lni?
Mint rokkant l�bbal t�ntorogva,
Vizes, vak szemmel csillagokba,
Rossz, messzi csillagokba n�zni
S r�gi dicsõs�get id�zni,
Id�zni mind, mi õsi, �don.
Hogy h�tha m�giscsak megsz�nna
Az �risten valami m�don.

Minek magunkat lassan �lni?
Gonoszs�g helyett b�za nõl ki
Az �grõl f�ldbe hullt sziv�nk�n;
De igaz, n�t�s, f�tty�s m�snak.
Magyar, k�sz�nj az elmul�snak,
Nincs mit kereskedj m�r e t�jon,
Akad leg�ny, ki ide�lljon
S �s�j�t v�gan f�ldbesz�rja!

Mit ny�sz�r�gsz? nem akarsz halni?
Hisz �let�nk �gyiscsak talmi
S nem is nagyon kell m�r akarni,
Akar�dik ez n�lk�led,
Agyadban b�r �gõ hod�lyba z�rt
Riadt baromk�nt bõg a r�m�let.

1923. febr. 15.

2

Bez�rva okos õr�ltek k�z�,
Szenved�nk, mint az eldugott keny�r.
Rab sz�veink �r�k szerelmese,
A nagy vil�g minket hi�ba h�v!
� nagy vil�g, csak �rted �lt�nk eddig,
Sz�guld�, forr� m�nesek ut�n
A barna f�ldek m�l� dobaj�t
Sz�v�nk te�rted dobogta tov�bb
�s mozdonyaink sz�ll� d�b�rg�se
Fel�d lengeti most is lelkeinket!
S a nyomorultak, õk, akik miatt
Temetõnek is kicsi lett vil�gunk,
M�g õk biztatnak, hogy a pusztul�st
Hõs b�tors�ggal s daccal kell kibirnunk!
H�t lesz-e magyar, ha mi nem lesz�nk?

� be kicsi az õ piszkos v�gyuk!
Alig l�tszik, hogy f�jdalmunkra cs�ppent.

Sikoltani!
Ha levegõtlen vihar a jajunk,
Akkor is csak
Sikoltani!
Hogy minden b�zat�bla kiperegjen.

� jaj, mi igaz�n tiszt�k vagyunk,
Nek�nk nyisson ajt�t a rem�nys�g!

1924 v�ge

ADY ENDRE HELYETT MONDOM

A s�r�s nekem nem kenyerem.
Az �r megverte kushadt fajt�m -
Most nekil�tok s �n verem.

Tal�n az Ima s�ppad ajk�n,
Ha az �v�lt�s ott terem.

S ha f�l nem �v�lt hulla-fajt�m,
Addig verem, mig sz�tverem.

1923. febr. 17.

ASSZONYV�R�S ASSZONYSZOBOR MELLETT

Asszonyra v�rok, aki v�ggyal telve
Most sz�p, forr� kez�vel
Hajamba t�rna s nagyon meg�lelne.

Asszony. S villogna bõre a hom�lyba,
Mint ez a szoborasszony,
Kire f�l�nken hull a holdvil�ga.

Asszony, kinek oly megad� az ajka,
Mint ez a szoborasszony,
Ki sz�p kõtest�t f�l�nk holdnak adja.

Nem is tudom: ki. Szent �s messzi asszony.
Egy �ldott sz�j, ki sz�mra
Moh� polipk�nt s forr�n r�tapadjon.

S�lyos parfõmje fojtogatva sz�llna
�s megremegne sz�vem,
Mint szellõtõl meging d�s, d�li p�lma.

S ha megk�rn�m, a szobor mell� �llna -
�, forr�, sz�p szobor, kin
A holdvil�g is t�zes cs�kk� v�lna!

Szobor, egy �lõ asszony �llna mell�d!...
Szobor, hideg s �n m�gis
Megcs�kolom most f�nyes, b�szke mell�t.

1923. febr. 19.

SACRILEGIUM

Mint vad, r�szeg leg�ny, kit m�mor�ban
templomba visznek �rd�ng�s borok
s kurjongatv�n a Szûzh�z ott gal�dan,
fel� �lelni v�gyva kujtorog,

hogy megremeg a Gyermek is karj�ban,
midõn a szeme v�resen forog -
hogy t�vol vagy, ilyennek l�tom v�gyam,
�gy motyog fel�d �s �gy t�ntorog.

Madonna-l�lek, �, az�rt ne vess meg,
hisz engemet, hal�lra, m�r keresnek
a b�natok, mint bõsz t�meg, ha l�t

szents�gt�r�st, vad bosszu�rt ki�lt.
Tudom, hogy engem durv�n megk�veznek.
Csak te megadd a Szûz bocs�nat�t.

1923. febr. 23. / 1934

EMBER IS; MAGYAR IS; MAGAM IS

Nagy sz�vembõl a keserûs�g torka
Hal� t�dõbetegk�nt f�lh�r�g:
No, valaki itt sz�p rak�sra hordta
A szenved�st - s ez �let? �s �r�k?

Igen, csak menni s �reges seb�nket
Kit�tva hagyni, lepje csak a por
S Istent keresni: Nagy B�r�t, ki b�ntet
S b�s keresõt ki anyak�nt apol

S az �gre f�lh�r�gni, nem tal�lv�n,
�s szitkoz�dni - h�tha �szre vesz
S tov�bb loholni elrugottan, �rv�n,
Mert Ismeretlen�nknek tetszik ez!

Bajnok-fut�k roppant, õr�lt ar�n�n,
Hol mindenk�pp csak vesztes lehet�nk
S C�z�runkhoz m�g esdekelni b�n�n,
Mert int�s�tõl f�gg az �let�nk!

�hessen bõgni �s amit ha b�ntott,
Nem b�ntott �gy a Mammon �kle sem:
Rossz mell�nk verve s�rni miaty�nkot,
Am�g mosolyg az �r csak csendesen.

� sz�rny� �r, kit ember sohse l�tott,
Nem g�rnyedek m�r t�bb lit�ni�t,
Robbanjon �ssze sz�zezer vil�god,
Nem lesz itt �gyse boldogabb vil�g!

1923. febr. 23.

HÛS�G

Mint holt le�nynak õr�lt szeretõje,
Ki este, hogyha gy�lnak csillagok
�s f�ny�k b�san, szomor�n lobog,
Mint gyerty�k, melyek, hol a szemfedõje

A holt le�nynak s�padtan feh�rlik,
B�skomoran, hallgatva �llanak;
Mint jegeny�k, ha m�r lesz�ll a Nap,
S�t�t csucsukra hintve �gi f�nyit,

Haldokl�k�nt, ki utols�t lehel m�g,
Melyben sz�p lelke rejtve sz�toson -
Ki este surran �lmos utsoron,
H�na alatt biborl�, h�mes kelm�k

S belop�zv�n f�l�nk, nyikorg� ajt�n,
Halkan k�nyez cs�ndes, feh�r szob�n;
Holtan hallgat cs�ndes, feh�r le�ny
S k�nn ifju v�gyak s�rnak fel sohajt�n.

B�j�t a borzalom, mik�nt nagy, �ji
Bagoly a sz�rcs�t, �gy rebbenti meg.
De megcs�kolja forr�n h�hideg
Ajk�t a holtnak, azt�n elmet�li

Nyak�t, feh�r nyak�t s v�r�s selyembe
Burkolva sz�p fej�t, sz�kik haza
S hab�r a h�s a csontokon laza
S m�r foszladoz, csak õrzi, õrzi egyre.

Ugy õrzi lelkem is te k�pedet,
A t�volt�l meg�va, itt, szivemben.
De az nem oszlik: B�natmûteremben,
Ahol a szobr�sz s�rva t�nfereg,

T�rt szobrokat sz�rv�n az �jbe sz�t -
Ott hallgat eml�ked halotti maszkja
S elõtte, ami sz�ra nem fakasztja,
A szerelem pirosl� m�cse �g.

1923. febr. 29.

L�NYSZ�PS�G D�CS�RETE

            Espersit Cac�nak

1

Valaki m�snak k�ne mostan j�nni,
Ki n�lam m�gis szebben tud k�sz�nni,
Ki nem dadog, l�tv�n sz�ps�gedet:
B�tor, bolondos, lelkes nagy-gyerek.

Ki �gy k�sz�nne: "Sz�ps�g, b�rhov� l�psz,
Neked lobog fel minden�tt a l�ng�sz
S mint � remekmûvet, mely isteni,
�gy megcsud�l az alkot� zseni.

Ki tr�nus�n a Neml�tottat v�rja,
H�dol neked mûv�szek b�szke �lma,
Pedig halkan sz�lsz s m�gis �ltala
Ledõl a k�z�ny Jerich�-fala!..."

Igen, t�n �gy, de szebben, lelkesebben,
Mint tûzim�d�nak vak rengetegben
�ld� hozs�nna zengne ajkir�l,
Ha k�r�l�tte az erdõ kigy�l.

S �n nem birom, bocs�ss meg sz�p Val�s�g!
Csak lelkem t�p m�g egy utols� r�zs�t
S mint b�natkert�sz kis �r�mviz�t,
Szirm�t elõdbe halkan hinti sz�t.

2

Mint v�rcsev�gy a r�pke vadgalambot,
�gy ûz�m a f�l�nk sz�ps�get �n.
Mert b�felhõs lelkem s�t�t eg�n
Valaki szeme f�nyeket zuhantott

S hallgatva v�rja most a m�lt� hangot,
Tudom, ki �ldva cs�gg dics�ret�n.
S �n sz�tmarcangolom, ha meglel�m,
Mint v�rcsev�gy a r�pke vadgalambot.

S mely sz�rny�t f�radtan vonszolja, f�ld�n,
Mint �zott �s beteg mad�r vergõd�m,
Nem tudv�n m�lt�n sz�lni sz�ps�gednek.

S v�rom remegve, mosolyogjon kedved,
Mert j�, ha vergõd�semen mulat:
Csak vergõd�s a m�lt� h�dolat.

1923. m�rc. 1.

TEMPLOM; HULLA; R�ZSA

Komoly, komor, mag�nyos, b�s templomkert vagyok,
Hol asszonyk�z hi�ny�n magasra nõtt a dudva,
A fojt� keserûs�g, de szûzi illatot
Ont k�zte sok dus sz�ps�g, vir�g, elrejtve, dugva.
Komoly, komor, mag�nyos, b�s templomkert vagyok.

Egy rongyos, b�na koldus hever a kerti zugba,
�letv�gyam hull�ja, kit a k�ny�rtelen
Pog�ny n�ps�g hagyott, hogy pusztuljon �hen hullva.
Most v�res-rõt avart sz�r vad-lombos szerelem:
Egy rongyos, b�na koldus hever a kerti zugba.

Templom szivem, de senki nem t�rõdik velem,
Aranyb�lv�nyt t�mj�nez, Igazs�gk�nt, eretnek,
F�radt harangoz�ja pedig a k�telen
Feszûl, riadt agyam, ha Szabads�got temetnek.
Templom szivem, de senki nem t�rõdik velem.

Csak n�h�ny r�gi h�vem, ki kalapot emel meg,
Ha feh�r papja, lelkem, ig�t mormol maga
S k�r� poklos, rongyos, de szûz v�gyak seregelnek
S �lom-im�juk lebben s harsan zsolt�r szava.
Csak n�h�ny r�gi h�vem, ki kalapot emel meg.

A zsolt�r, hullaszag s a vir�gok illata
Az Igazs�g fel� sz�ll (Nem holdaz ragyog�sdit:
Komor szent�lyt hi�ban az �r nem �llata)
A v�gtelenbe sz�ll �s nagy egybe cs�kol�dik
A zsolt�r, hullaszag s a vir�gok illata.

1923. m�rc. 10.

(VERSEM KOMOR...)

Versem komor, f�lelmes bajt�rs,
A jaj-mezõn, ha nagy a zajg�s
L�bai v�gadozva j�nnek,
Mint No� v�g�n v�z�z�nnek.

            S�ly�tul g�rnyed gy�va sz�v:
            Sark�t kem�nyen odanyomja,
            Kegyelmet pall�s�ra h�v
            S botor f�lekhez nincs pardonja.

Ilyen leg�nnyel bizakodv�n
Gyõztesen �llok minden torn�n,
A senkiket hadakba l�ssam:
Megv�dj�k egym�st �n s bajt�rsam.

            B�tor. De f�lek egyt�l �n:
            Ha sz�ll� pihe napsug�rban,
            Csak, versem nagy szemed t�z�n.
            Meg kell tagadni b�s bajt�rsam.

1923. m�rc. 11.

TAVASZI LABDAJ�T�K

Piros labd�mat f�l-f�lhajig�lom,
Most n�ked j�tszom, n�ked egyed�l.
�ltal a halk, mosolyos viol�kon,
Sz�ps�ged kast�lyablak�n bel�l,
� n�zd a labd�t, �lom-�gbe sz�ll�n
Nem napsug�ron, szemeden hev�l
Sz�p f�nye, mint esõ ut�n a m�rv�ny
Sz�z t�rul visszacsillan a sziv�rv�ny.

� n�zd a labd�t, hogy suhan zuhanva,
Mily f�rg�n sz�kken mindig �jra fel!
Hajolj ki, hogy mosolyvir�gid hamva
Libbenjen v�le �gi �tra el,
Nevess, nevess, hogy sz�ll s hull v�g iramba,
Mig suhan�sa halkan �nekel,
Nevess s ne tudd, hogy majd sz�tszaggatom m�r
Gy�t�rt szivem vir�gos ablakodn�l.

Nem k�rem, hogy vir�gid fõmre fonjad,
Csak mosolyogj �, csak tov�bb ne menj,
Mert nagy, b�s kedvem sz�rke verss� fonnyad:
Angyal nekûl mit �rhet m�g a menny?!
Mert istene leszel b�r b�natomnak,
Borba vetem sebekre mart szivem:
Ragadja vad foly�ja t�pett labd�m,
Mig s�rok, j�t�kot s szemet siratv�n.

1923. m�rc. 12.

�TRAH�V�S

K�pedet halk ritmusok õsi habj�n
hadd viszem csak, sz�p, kicsi l�ny, magammal.
Ismeretlen, messzi vizek hull�ma,
            halld, idemormol.

Libbenõ, l�gy �rnyad az �r locsolja -
csolnakom ring, sz�llna az �tra m�ris!
�, hiszen v�r engem a messzi sz�ps�g
            szûz kik�tõje!

J�jj velem h�t, - szebb legyen �gi partja
s b�szke v�r�t nagy szemed enyhe f�ny�n
s�mogatv�n, t�gye bar�tosabb�
            ifjui kellem!

J�jj, utunkon majd gy�ny�rû sziv�rv�ny
sz�n� �lmom f�rosza gy�l, ha este
f�lsuhanv�n v�gyim, ut�nad �sznak
            s csillog ez�stj�k!

J�jj velem, mert n�lk�led is megyek m�r!
Eh, mit is v�rsz - j�ssz-e, vagy elragadlak -
akar�som nem t�r�m �ssze l�nyos
            ostobas�gon!

1923. m�rc. 13. / 1934

EZERF�ROSZNYI V�GZET

Mintha szerelmes b�ka
D�s, f�lledt ny�ri r�ten
Lassan, pihegve m�szna
Sz�p, szûzi t� fele,

Moh�n reszketve ajkam
�gy k�szik selymes�ben
M�lyillat� hajadnak
Feh�r v�lladra le.

A szemed ne emeld f�l,
�letber�nt� f�nye
Zavarn� most a sz�vem,
Ki rõt v�gyam t�z�n,

Magagy�jtotta m�gly�n
Ma lelkesen el�gne:
Õrj�ngõ tûzim�d�
M�dj�n sz�d�lt leg�ny.

�, hadd �lellek �ltal,
Mint ritka arany�rcet
Olvaszt�k forr�s�ga,
Te, cs�kok �rcere!

Vakult szemeknek �g itt
Ezerf�rosznyi v�gzet,
�n �ber toronyõr�m
K�bulj te is bele!

1923. m�rc. 25.

(HA NEM VESZIK �SZBEN...)

Ha nem veszik �szben,
A f�rosz csak �gjen:
Nem hallgatnak? dalolj szivem
Akkor s�kets�gben!

B�kess�gnek j�ttem
S m�r gyilkot k�t�ttem:
Kain kell itt �bel helyett
S Krisztus - elgy�t�rten.

Ki lelk�t odadja
S �mul sz�pre, nagyra,
Itt kereszttel dorongolj�k
H�tulr�l azt agyba.

Elv�sz, itt ki b�k�lt,
Jaj, szomor� v�g �rt:
Bûn a harc �s harcolnom kell
Itt a b�kess�g�rt.

Bajt�rs csak a testv�r
S hullt hitem elest�n
Egyedûl, b�s Igazs�gk�nt,
�llok a holttestn�l.

S �n szent esk�v�sem
Sz�ljon h�t eg�szen:
Vagy �lelõ b�kess�g m�r,
Vagy temetõ l�szen.

Õr�lth�zba visznek,
Vagy szivekkel hisznek,
Vagy meg �lmot olvasszanak
Keresztelõ viznek.

Lelkem: Krisztus arca,
R�nca: B�ke harca -
Nem j�hettem f�lemberm�d
Jajgat� kudarcra.

S f�rosz l�ngja lebben,
Meg se l�tva szebben,
Dalolni, ha nem is v�szik
Nyomor� f�lekben!

1923. m�rc. 26.

A BETÛK SIVATAG�BAN

A g�t s latin betûk sivatag�ban,
F�radt di�k, vir�got keresek.
Oly sz�rke vagyok multban �s a m�ban
S szeretn�k �lni �n is keveset!
Tavasz van, rajtam b�gyadt barnas�g van,
Az utakon vid�m szerelmesek
S am�g viaskodom a B�nat-�lyvvel,
Az �t, a f�k, a r�t - �s minden z�ldel.

Az � betûkre friss k�nnyûket ejtek,
Nem hat re�m vit�z lovagkora
�s jaj nekem, hogy mindent elfelejtek,
Ha nevet alab�strom fogsora,
Mert bennem is lassan, sz�pen megerjedt
S kiforrt a szerelem r�szeg bora;
De ajkaimra gy�ngyei se jutnak
S �n nem lehetek t�rsa m�moruknak.

Igy lassan v�rzem el a tûnt ig�ken
�s nem cs�kolhatom meg a kez�t.
Fejem sokszor t�r�m sok semmis�gen
S �h�tom k�zben l�ptei nesz�t.
�s �gy szeretem, mint szerettek r�gen:
Hektor szerette �gy Andromach�t.
Erõsszivû volt Andromache f�rje,
�s gy�nge sz�vem p�rj�t h�t ne k�rje.

Szeretn�m b�tran becsukni egyszer
A kopott k�nyvek �cska f�del�t
�s cs�kol�zni illatoz� esttel,
Mikor re�m v�r �s re� a r�t.
De jaj, vigy�z r�m sok szigor� mester,
Csak v�gyam k�borolhat szertesz�t,
M�g �n magam s�ket betûkben �lek,
Mint Ch�ron h�dj�r�l lesz�d�lt l�lek.

1923. m�rc.

ELK�SZ�NÕ SZEL�D SZAVAK

M�r elhagyom tizennyolc �vemet,
M�r elhagyom e kis vid�ki v�rost
S a sz�let�snap kurta korcsm�j�ban
Mint b�csuz� cig�ny a faluv�gen
M�g egy n�t�t is muzsik�lok m�r most
Hogy elhagyom tizennyolc �vemet.

Utas fi�nak sz�p, komoly any�m,
Az iskola is ad tal�n pog�cs�t.
Hisz tudja, majd a legjobb fia voltam,
Csak szõke szeretõm, a L�ra rossz�
B�d�tott; �s hogy m�mor�b�l v�lts�k,
Nincsen szebb cs�k - ugye, komoly any�m?

A f�l�nk �s komolykod� fi�
Sz�p temetõben, a szivemben porlad:
(Az �lõ harcos hõs, de v�n, komor b�lcs)
A Gyermeket rossz, c�da cimbor�i,
Kor�n vitt�k az emberek a bornak.
S a keserûs�g elvitt, j� fi�.

Uj �s paraszti f�tyk�nt indulok
S �nnepnapoknak sz�nes templomorm�n
Tal�n az elsõ versek napsug�ra,
Tal�n az elsõ egyetlen le�nyszem
(Mindegy) a legszebb �s �r�k ragyog r�m,
Ki uj, paraszti f�tyk�nt indulok.

Van itt m�g n�h�ny j�, idõs kom�m,
�lelõ cs�ndje n�h�ny �reg h�znak:
Szeretlek, mint az �lmod� a m�hest.
�, itt a nyugalom zen�l f�l�nkben
Ha est�nk�nt b�k�k harm�nik�znak.
Nagyon szeretlek n�h�ny j� kom�m.

S m�r elhagyom tizennyolc �vemet,
E kis vid�ki v�rost elhagyom m�r.
Mert menni kell �s �n m�r meg se k�rdem,
Hogy t�bbet �r-e a rideg �r�kl�t,
Az eg�sz vil�g kicsi v�rosomn�l.
Csak elhagyom tizennyolc �vemet.

1923. �pr. 23.

K�LTÕSZERELEM TEREMTÕ ESTJE

Az erdõben el�lnek m�r a varjak
�s lelkemben a s�t�t gondok is.
Szûz Hold cs�kolgat sz�z r�gyezõ gallyat
S ujult szerelmet feh�r arcod is.
Most minden: erdõ, r�t s az �g is hallgat.

S hallgatnak most a b�szke dalok is.
De v�ge lesz e csoda v�gtelennek,
A Nap, a k�zdelem kik�l s hamis
Gondok, varjak sz�llõkre, sz�vre kelnek,
A Hold lehull �s v�le �lmom is.

A hajsza j�n, a hajsza krajc�ros, b�s
S az est�t v�rom: �j holdat teremtsek.
Isten vagyok s a leghitv�nyabb kold�s!

1923. �pr. 26.

A LEGUTOLS� HARCOS

Valami forr�, ny�ri �jszak�n
Gy�rf�st �lelt �t lomha f�ldszagot
S a legnagyobb l�lek sz�kkent bel�m:
Az ucca �s a f�ld fia vagyok.

Ma hat f�ldr�szre ny�lik bimbaja -
Sz�p sz�vem �ri�s, piros vir�g
�s villamos hull�mok: lengetik
Vil�gbelengõ, kit�rult szag�t.

B�rt�n, kasz�rnya, templom nem el�g,
Hogy a hegyekrõl ledobja szavam
�s minden ige f�l�ttem lebeg
�s minden m�s sz�nd�k sz�nd�ktalan.

Ha �n s�rok, a vil�g v�re hull,
Ha k�romkodok, minden tr�n remeg,
Ha nevetek, az Isten is �r�l
S tavaszba sz�knek akkor a telek!

Hitem a sors lesz: Sz�vb�li Urunk
Akar csod�tlan, �j, legszebb csod�t -
Kasz�rny�t, b�rt�nt elrombolnak az
Arcunkr�l �mlõ, lelkes lavin�k.

Minden j�vendõ tûz is bennem �l,
Hogy az utols� harcos �n legyek.
A simogat�s az �n lobog�m
S minden megindul, hogyha �n megyek!

A lelkesed�s zengõ s�veg�t
�gig haj�tj�k a g�rnyedt napok,
Ha sz�vetekben a t�k�r leszek:
Az ucca �s a f�ld fia vagyok.

1923. �pr. 27. / 1924

L�ZAD� KRISZTUS

" - � Uramisten, ne l�gy Te a J�s�g!
Ne l�gy m�s, mint az Igazs�gos �r.
T�bb kal�szt adj, de az�rt el ne vedd a
R�zs�t.

Vagy ne maradj v�n Kozmosz-palot�dba,
Gyere ki, n�zd meg - szolg�d mit csin�l?
Ronggy� nem mosn� �let-sub�d ember
�tka.

S Neked k�nnyû v�n a t�vist let�rni.
Tanulhatn�l m�g tõlem is, Uram -
�n t�r�m s nem lesz vacsor�m, csak - f�ld: egy
�lnyi.

A telked az�rt m�gis tisztitom csak.
�s m�r egy nagy sajg� gerinc vagyok -
Sokat g�rnyedtem, ne kiv�nd, hogy ezt�n
Rontsak.

Az�rt ameddig csak birom, csin�lom,
B�r kezemen csal�nmart h�lyag �l.
S ha vihar j�nne, mint a korhad� fa,
�llom.

De add k�lcs�nbe legal�bb sub�dat:
T�ged nem �r el �tok �s esõ,
Sz�p �r-kast�lyod van �s nagyon gyors a
L�bad.

Ugysem fizetsz meg munk�m�rt el�gg� -
Testemnek �gyam is hideg, a F�ld
S aranyszavad �tv�ltozott rossz, kong�
�rcc�.

S munk�mban, Uram, �rek annyit, mint Te
Nagy passzi�dban; �s a lelkem is
R�szed lesz nemsok�ra s a legszebb f�nyt
Hintve:

A szemed lesz, hogy mindent l�ss meg itten.
Bizony mondom, m�g nincsen is szemed,
Most nem l�tsz. Lenn�l imm�r igazs�gos,
Isten!"

F�radt baromk�nt reszket lelke, teste,
F�lmunk�t v�gzõ t�rsak r�h�gik
S fesz�l, mert tudja - re� kor�bban j�n
Este.

Nagy, roskadt lelke ig�ket emel m�g
S kil�gatja fakult, s�padt sziv�t,
Mint akasztott ember szederjes, sz�rke
Nyelv�t.

1923. �pr. 29.

HAJNALV�R�S

Mint hajnal b�rt�n ablak�ra,
Ugy j�ssz komor, bus �letembe.
Mint hajnal b�rt�n ablak�ra,

Ki nagy kedvvel j�n, v�gan zengve,
Rig�k harsannak tork�b�l ki
S a v�n, �reg F�ld lelkesedve,

Bokr�t�san bor�l b�kolni
A friss, cs�pp harmat-l�b el�be.
S õ menyasszonyk�nt cs�kol holmi

Hitv�ny gazt is - jaj - bõ a f�nye.
A rabnak m�gis bekacag csak
S tov�bb suhan a messzes�gbe.

�s sz�vemet, sz�v�t a rabnak
Letagl�zza a keserûs�g:
Nem v�rta senki �gy a Napnak

Nagy, kacag�sos �let-hûs�t,
Nem v�r �gy c�da szeretõre
Az elrugott, j�, balga hûs�g -

S csak bekacagott: hadd gy�t�rje
�t�lt v�gy�val �jf�l-asszony,
Csak m�sszon ny�gve k�rbe, k�rbe,

Minden t�gl�t megtapogasson
S kacajom ujra s�rva v�rja!

S �n v�rlak, v�rlak, s�rva v�rlak -
Hajnalt a b�rt�n ablak�ra.

1923. m�j. 5.

P�NK�SD ELÕTT

Szent, �hes lelkem, p�nk�sd �nnep�re,
Mint j�llakott tuzok, magadba hullva
Feledd, hogy b�szke, forr� sz�rnyadat
Cib�lja, t�pi v�nek irigy ujja.

Hiszen tudod m�r mi a V�gtelens�g:
A V�gtelens�g az a magyar b�nat
S hi�ba vergõdsz hal� hattyuk�nt,
Szomorubb l�lek b�sul majd ut�nad.

Ha idej�tt�l, t�nd�k�lj s dalolj csak,
E v�gtelen vizen b�szk�bben ussz�l
S csud�ljanak, hogy m�lt�bban rep�l
Zil�lt sz�rnyad az �gi Sziriuszn�l.

Szent vagy s ha m�gis lenyilaz az �hs�g,
Mint vadludat rozsd�s vesszõ tal�lja,
Ne s�rj, dalold el h�res �neked,
Hogy ny�gve v�rjanak ujabb csod�ra!

1923. m�j. 18.

FURCSA FOH�SZ A SINEK K�Z�TT

Te a lelkek �sszess�ge
F�nn az �gbe
Lenn az �gbe, mindens�gbe -
Meghallgatsz-e, Istenem?

Itt fek�sz�m elhagyottan,
Krisztus voltam,
Beteg n�rcisz eldobottan
Halhat �gy mag�ban el.

M�r utamr�l visszat�rtem,
Sose k�rtem,
Port sose nyalt izzadt t�rdem,
Meghallgatsz-e, Istenem?

Most se mondom, hogy harangozz,
B�r a ranghoz,
Bocs�nat b�tor bitanghoz,
Megcsud�lva illen�k.

S messzirõl j�n a vonat m�r,
�nnep-napt�r
Piros szeme s virradatn�l
F�nye szebb-enyh�n dereng.

Nem gõz, keserûs�g hajtja,
Enyim fajta
S mindegy, hogy ki t�zel rajta
Hogy ki lesz a gyilkosom.

Ide senki t�bb ne j�jj�n
Ige-b�jt�n,
Tetvek megdicsõ�lt f&otild