A CSAPAT

G�sp�r Kat�nak

A dombon k�t gyerek tornyot rakott magosra a sz�p, puha s�rb�l,
�sszedugt�k a homlokukat, n�zt�k, fej�k k�z�tt elnyulva j�tt f�l a nap,
Lassan gurult f�l a fat�rzs�n, vonta a csapatot arrafel� -
Legelõl a j�h�s� ifjak, kacagnak �s k�t teli marokkal
f�vet nyujtanak f�l az �gnek,
Meg a l�nyok, l�nyok - bõ harmat g�rd�l domboru melleteken,
Cseresnye van a hajatokban, szaladtok �s kezetekben lobog a szallag!
Odadõlt�k a magos f�nak, v�rtok lihegve t�rsaitokra,
Akik komolyan l�pdelnek m�g�ttetek, len�znek �s ugy mosolyognak -
Erõsek is a f�rfiak, v�llukon j�lcsin�lt cs�k�ny,
Hegye �gy mozog, mint az inga, l�p�sre mozdul, figyelik
j�l az aggasty�nok
S k�zben-k�zben le�lnek a nagy feh�r k�vekre, azok meg
cs�ndben f�lemelkednek,
Sz�llnak lassan elõre, mig ez�st fej�k is r�jahajtj�k,
Azt�n j�nnek a friss halottak, �tl�tsz�k õk m�g, mint az ablak,
Alv� feh�r hal lebeg a t�rzs�k k�zep�n -
Ut�nuk m�r a r�gebbiek, sz�p test�kbõl nagy darabokat vetnek a bokrok al�
S a csontv�zasok kit�rt karjukkal, piros madarak r�p�ltek arra,
�nekelnek a karcs� sz�llel, mely a port magosba dobja,
Rajta �tcsillognak zuhog�
�s frissen fakadt nagy, t�m�r vizek.

1926. jan.

A R�K

Nagy, ez�st halak �rny�ka suhan a kor�llok f�l�tt,
Elhozz�k n�kem barnul� szined, gy�nge f�v�nyen lebeg tova,
Meg�rinti a f�radt csig�kat s azok cs�ndesen elalusznak.
�n m�g sok�ig figyelem a meduz�k �tl�tsz� vil�goss�g�t
S erõs oll�mmal utat v�gok a moszatok k�zt, csengõ karik�k
r�p�lnek f�l a tiszta vizben -
Amerre a legszebben csillog,
Arra gyere.
Sok akart dolgaimban n�ha
Kis beteg csillagot nyujtok f�l �n a sugaraknak:
J�l gondolj r�m te is �s �gyelj,
Kertedben, hol a kagyl�k m�r nyitott sz�rnyakkal vir�gzanak.
P�nc�lom erõs �ramok sodr�ban kem�nyedik,
Piross�g�t legjobban te �rted -
K�k vir�g�llat f�nylik h�tamon:
A legfeh�rebb kavicsn�l v�rlak...

- Hull�mok, szaladjatok gyorsan a dombr�l!
A vir�g�llat bõ, lobog� szirmai k�z�
K�v�r falatokat hadd adogasson magosra
A r�k.

1926. jan.

HIVOGAT�

R�p�l a rig�, r�p�l, meg�ll, lebukik a t� k�zepe f�l�tt �ppen,
N�v�ny v�rja t�rt szirmokkal, levelei elsimulnak a viz szin�ben -
Itt f�j, itt f�j - besz�li a hull�m, azut�n elcsendes�l sz�pen.
Most m�r s�ma a fel�let, nyughatnak rajta a p�rtalan szeretõk remeg�sei,
De az�rt csak mondj�k: Gyere m�r, gyer ide ki,
Ne mosolyogj, mert sz�l ered, azt�n ha f�l�hajolsz �s belen�zel,
a t� is megtr�f�l majd t�ged.
Gyere, gyere, majd megl�tod, sz�p erõs fiatalember �ll ki
a parton teel�bed,
Telesz�vja mag�t k�kkel, a bokrot frissiben �tugorja,
Tenyer�t a vizbe mer�ti, dombor� mell�t is meglocsolja,
Azt�n szersz�mj�t f�lemeli, j�hang� csengõket kalap�csol,
A halak a partra j�nnek, ott csillognak az õ dal�ra -
Sok csengõt csin�l s egy mar�kkal belek�t�z majd a haj�ba.

1926. jan. - m�rc.

CSAK A TENGER J�TT EL

Melled k�t p�lusa k�zt a k�k sug�r -
A k�t�lt�ncos �lma �ll azon.

A felhõ elfoszlott, hogy f�llebeghess
�s �n m�r t�lsokat kerestelek -
Nyugodt, m�ly vizek lehelet�vel sz�ll m�r az eny�m
S mag�nyos, nagy fenyõmrõl hullong a j�h�s� toboz.

S a legmagosabb f�vek is kinõttek m�r a dombon,
Sziv�kben sz�p, z�ld t�zek �gnek,
Hogy az elf�radt bogarak mind hazatal�lnak, ha esteledik
S az �r
Nyitott teny�rrel, t�rdig csobog� nyugalomban
Ott �ll az �tjuk v�g�n...

De �n nem vagyok f�radt, kedvesem -
Csak a tenger j�tt el a k�sz�b�mig.

1926. jan. - m�rc.

(A SZERETÕK HALLGATVA �LLTAK...)

A szeretõk hallgatva �lltak,
A t�ban elrejtett�k sziv�ket
S megbesz�lv�n a hull�mokat,
Sz�jjelv�ltak.

Most m�r kimehetsz a partra,
Kin�lhatsz nevetve egy alm�t f�l a f�nak,
Nagyot szaladhatsz -
A t�b�l minden kanyarod�n�l
Hûv�s szemmel egy arc fordul ut�nad.

1926. jan. - m�rc.

AC�LG�MB F�L, F�L! EMELKEDJ!

Ac�lg�mbbe t�m�ttetett egyed�lval�s�g,
Lassan, csillogva, k�m�nyem orm�r�l - emelkedj!

A magos vir�g szirmaib�l v�led sz�ll f�l Isten elvesztett kopony�ja,
F�nns�kok fagyott zuhatagja zokogva indul n�ked -
Ki gurul most v�gig rajta roppant hurjait zengetõen?

Ac�lg�mbbe t�m�ttetett egyed�lval�s�g,
K�rben t�rdeplõ elef�ntok ir�nyozott orm�nyai f�l�tt: emelkedj!

Minden sz�pen f�ttyentõ vonat beleragadt az alagutakba,
V�n gõz�k buggyannak a k�tr�nyfolyam buktat� medr�n -
D�h�dt ebek terelik ott a b�s hull�k keserû ny�j�t.

Ki az esõt s�t�t barlang odv�b�l vigy�zza,
Kedves annak az �rva �g vaks�got dob� d�rd�l�se -
Minden vill�m fel�d cik�z �s benned hal meg -
Ac�lg�mbbe t�m�ttetett egyed�lval�s�g,
Emelkedj!

1926. jan. - m�rc.

(A KELÕ KORONGBA HAJ�TOM...)

A kelõ korongba haj�tom heggyel
Vadbika v�r�s h�s�n kalap�lt gerely�t a fiatal szûznek.

Most indulsz el, hogy hazavezettesd falaimat -
V�ltoz� �rny�kaim ittmaradnak elhagyott hûv�s�ben.

�rzed a viharszellõt, az egym�shoz k�zelre bujtogat�t?
A t�tetett v�ros elõtt bossz�san k�sz�rûli csorb�tott szersz�mait.

Most indulsz el, hogy �j f�ldet tal�ltass magvaidnak -
K�v�r gyerek alatt sem t�rik ott kett� a fa�g,
Leveleivel f�lfogott k�t�nyed r�ncait igaz�tja.

Bontsam-e h�t a felhõket magosba �rõ t�rdeimrõl?
Fektessem-e m�r sziv�nket egym�sra a patak feh�rlõ kavicsain?

Melledet k�t domb õrizze k�toldalt,
Gy�nge, kifejtett sz�dat mar�k �rintetlen cseresnye �vja!

1926. jan. - m�rc.

DALOCSKA

Mikor a szeretõk veszekednek
akkor hajlongva magasodnak,
mikor a szeretõk �lelõznek
akkor a f�lddel els�mulnak.

            �nekelj�nk -
            haja ha!
            B�mb�lõdj�nk -
            b�m-b�m-b�m!
            Susogjunk, hogy
            sususu -
            �ss egyet a
            h�tamba!

1926. jan. - m�rc. / 1928

(PUC�R CSAPAT DOBOG...)

Puc�r csapat dobog a dombon,
Kereszt�lg�zol kertemen.
Bel�nevetnek kutamba,
Hogy k�kje nyugtalan legyen.

Sz�pek, erõsek, egym�s h�s�t
J�lt�pett lombokkal verdesik -
Ugr�ndozzatok csak magosra
S a friss sz�llel
Gyertek el ujra kertemig.

1926. �pr.

KOPOGTAT�S N�LK�L

Ha megszeretlek, kopogtat�s n�lk�l bej�hetsz hozz�m,
de gondold j�l meg,
szalmazs�komra fektetlek, porral s�hajt a zizegõ szalma.

A kancs�ba friss vizet hozok be n�ked,
cipõdet, mielõtt elm�gy, let�rl�m,
itt nem zavar benn�nket senki,
g�rnyedv�n ruh�nkat nyugodtan foltozhatod.

Nagy cs�nd a cs�nd, n�ked is sz�lok,
ha f�radt vagy, egyetlen sz�kemre le�ltetlek,
melegben levethetsz nyakkendõt, gall�rt,
ha �hes vagy, tiszta papirt kapsz t�ny�rul, amikor akad m�s is,
hanem akkor hagyj n�kem is, �n is �r�kk� �hes vagyok.

Ha megszeretlek, kopogtat�s n�lk�l bej�hetsz hozz�m,
de gondold j�l meg,
b�ntana, ha azut�n sok�ig elker�ln�l.

1926. �pr.

ERÕS�DIK

Pillant�somt�l az alm�k pirosodnak �s g�mb�ly�dnek,
t�rdig�rõ erõs b�z�ban henteregnek a fi�k, a l�nyok.
�n a magos fa �g�n �l�k, lel�gatom a l�bomat,
kacag�suk f�rtjeimet megbodor�tja.

Nem tudj�k �m a le�nyok, hogy �n mennyire kedvelem õket.
Akkor szaladv�st j�nn�nek el, soksz�zan gyûln�nek �ssze itt k�r�l�ttem,
�n meg a z�ld leveleket k�t marokkal sz�rn�m hajukba,
hanem elõbb m�g minden sz�lat futt�ban is k�toldalt megcs�koln�k.

Erõs�dik az �g alattam, erõs�d�m �n is a vil�gon,
sokaggancs� szarvasa h�t�n egyszer csak meg�rkezik a meztelen le�nyz�.
Akkor indult el, amidõn any�mra szememet f�lnyitottam,
huszonegy �ve m�r,
hogy elhagyta �rtem az erdõt.

1926. �pr.

(BETEG VAGYOK...)

Beteg vagyok, 3 napja nem l�ttam senkit, a szomsz�dasszony
tejes k�cs�g�t �ll�tott asztalomra,
Nem halhatok meg, nem szabad, mig meg nem tal�ltam a tisztas�got,
Nem tudom m�g, milyen lehet, szeretn�m, ha sok haja volna,
�n a hajat kedveltem mindig,
Belet�rn�k az ujjaimmal, de csak vigy�zva,
Beleveszn�k eg�szen v�g�l s j�szag�t�l nyujt�zkodva ott elaludn�k.

Igen kicsim, egyszer m�g mi is �r�lni fogunk.

Mert leheletem seg�t a felhõn s a kis �reg hosszan b�mul
az elt�nõ csapat ut�n,
�vatosan indul meg azt�n, pip�ja is kialszik k�zben.
Hûv�s�dik,
Az ucc�ra dobott csel�dl�ny fiacsk�ja holttest�t k�lt�geti.

1926. �pr.

(ANY�M MEGHALT...)

Any�m meghalt, most nem tudom, hogy viselkedjem vele szemben,
Megfoltozn� kab�tomat, megn�zn� milyen sz�p vagyok meztelen�l,
M�g soha senkise l�tott meztelen�l!
A parasztok learattak, kis padokon v�rj�k a hal�lt -
Poloska marja �lmainkat, t�ny�runk csak falakra val�,
Csak egy cs�pp vajat adjatok kenyeremre.
De jobb eb�det akarunk, hogy jobbak legy�nk,
T�bb p�r cipõt az �gyunk mell�, hogy t�bbek legy�nk:
A h�d lassan kij�n a k�dbõl, a t�lparton szuronyok �llnak -
Itt az oll�, ott pedig a sz�vendõ sz�vet -
Mire v�runk?

1926. �pr.

M�GIS ELVESZEM

Ballagok lassan hazafel�,
Vert hadak futnak hazafel� -
Nem volt �nn�kem feles�gem,
V�r r�m nagyon a feles�gem.

El�bem j�n, szem�vel mondja,
Elfut tõlem s zend�tve mondja:
Simogass�l meg, �des uram.
Bossz�s t�zeddel verj meg, Uram!

Kis k�sz�b�n kicsit meg�llok,
Magos sziv�n zengve meg�llok.
K�nnyel takarja el cs�kj�t.
L�bam el� ter�ti cs�kj�t.

K�r�je rejtõ erdõ sz�ll le,
�nk�r�m �gõ erdõ sz�ll le.
Igy vesz el engem diadallal.
M�gis elveszem diadallal.

1926. �pr.

P�NC�LVONAT

Kigyulladt a rep�lõg�p a vil�g alatt.
A zengõ sziget
�rthetetlen m�don el�szott.
�s k�t fiatal szeretõ
M�g mindig keresi
A boldogs�got.
Minden gyûl�letem a fenesz�p j�võnek -
Mi�rt k�sik a vas-szag�,
Mikor annyira v�rom!
Az �sszecsõd�tett h�zak let�rdeltek,
Csak a legkarcs�bb torony k�vetelõzik,
Nem ejti le f�radtan harangj�t,
De nem b�szke a v�rosra t�bb�.
Egy elfeledett b�s alag�tb�l
Kiront m�g z�gva a p�nc�lvonat,
�tegeiben t�m�tett f�nyek -
Az �n pazarolt, sok sz�p erõm.
Mint a legnagyobb,
Legmegkiv�ntabb szerelem,
Vagyok sz�m�t�; k�m�letlen;
�s erõs.

1926. �pr.

A MENNYEI P�NC�LVONAT

�jjel,
Mikor a f�radt harcosok õrt �llnak az �p�lõ kapu elõtt,
A leggy�t�rtebb tomp�n a f�ldre puffan,
Szive kifuttatja a v�g�nyokat
S a f�nyek sz�d�tõ p�lyaudvar�r�l
Kirobog a mennyei p�nc�lvonat.

A p�nc�lvonat megd�rd�l haraggal,
De csak a p�v�k hallj�k s kit�rj�k r� farkukat k�nytelen
S a fiatalok v�r�be zuhog
�tegeibõl a szerelem.

Mert k�zdeni kell a hal�lban is:
A f�radt �let nem b�r minden harcokat -
Mikor m�g friss eleven voltam,
M�rt nem akkor z�dult�l szivembõl
Jobbharc�, mennyei p�nc�lvonat!

1926. �pr.

A VIL�G HA ELBUJDOSTAT

A vil�g ha elbujdostat
Csak visszah�v harangozni.
Elbujdosott harangoz�
Csak visszaj�n harangozni.

Ha visszaj�n meg is b�nja,
Elb�cs�zhat harangsz�val.
De ha tûz van megint j�het,
Megint j�het harangsz�val.

Azt�n egyszer nagy �nnepkor,
Mikor keresik hal�lra,
Visszaj�n m�g harangozni,
Harangozni, de hal�lra.

1926. �pr.

POH�R

A poh�r friss, tiszta n�v�ny,
A mezõn csillog �s a harmatcseppek r�rep�lnek.
Ha egy kisgyerek poharakra n�z,
Halkan
Megcsend�lnek.

A forr�sok sziv�n poh�r nõ,
De az �vegesek sem tudj�k eme titkukat.
A l�nyok �s fiatalemberek
Mindig �sszet�vesztik poharukat.

�sszev�tettem egyszer �n is,
N�kem az�ta �zes v�zzel poh�r nem akad,
Pedig a szomjan haldokl� mad�r
�szreveszi az �g m�g�tt a sok sz�p poharat.

1926. �pr.

VIR�GOS

Vir�gos f�k k�zt ballagok,
Feles�gemhez ballagok,
Kinõ a f�ldbõl m�r a ny�r,
Feles�gemmel v�r a ny�r.

F�nyekkel ott a k�sz�b�n,
Sz�vemmel �l, mint k�sz�b�n,
Komoly �r�mmel �nekel,
Erõs ur�nak �nekel.

"Neveltem k�vem patakon -
Ne bujdos�dj m�r patakon -
Csobogott nap mint nap a v�z,
Tiszta m�r k�vem, mint a v�z.

Sokat kerested, tiszta vagy,
Tornyunkat rakni val� vagy;
Lakom szivedben, �n uram,
Gyere m�r haza, �n uram."

Hivj csak, hivj, kedves, �n megyek,
Z�szl�kkal, zen�kkel megyek,
Mikorra kedved k�nnyet �r,
Akkorra urad oda�r.

1926. �pr.

BÕD�LJ TORONY

Kardhegyen p�rg a vil�g.
H�bor�s�g a hitem.
Sz�pekkel, nagyok�rt -
Nincsen jobb a csat�n�l!

Beh�nyom a szememet:
Ki r�g bel�m nagyobbat?
Kacagok, nyilt a sz�m:
Ki d�g b�k�t bel�je?

Tr�f�s kold�s a vil�g.
Bot voln�k a kez�ben.
F�ldbe sz�r - vir�gzom:
Ink�bb haj�t a tûzbe.

Bõd�lj torony, rohanj h�t!
Fusd ki magad kedvedre!
Sz�pekkel, nagyok�rt -
Hiszen ugyis visszaj�ssz.

1926. �pr.

�RTED HARAGSZOM, NEM ELLENED

Mikor f�lk�l a nap,
a sosem haragv�k haj�t�l elt�ritõdik a harmat,
ne b�ntson t�ged az �n haragom soha, kedves.

Sokszor gondolok nagy fut�s terekre, ahol lehet el kell majd esnem,
az �rbocfarag�k �rbocokkal j�nnek oda t�m�tt sorokban,

�s gyõzv�n ott, �gnek haj�tja hatmilli� vasas az õ csengõ sz�vû kalap�cs�t.
Szersz�mok �gi vihar�ba
cs�kjaidat hadd viszem �n is el oda kedves.

�szre sem veszed hogy kih�zom magam, mikor a j�võrõl sz�lok,
ha akarod, h�t csak ama v�rosdalol� gyõzelem ut�n t�rek meg hozz�d,
vagy majd a p�kek �sszek�tik keny�rvetõ, j� lap�tjaikat,
v�gigfektetnek rajta engem �s lehajtott lisztes fõvel elhoznak
lassan az �gyadig.

�rted haragszom �n, nem ellened,
nosza szor�tsd meg a kezem, mellyel magosra tartalak �lmaimban,
erõs�tsen az �n haragom, dehogy is b�ntson, kedves.

1926. j�n.

JUT MOST EL�G VIR�G

Ha ki erõs ember, erõs az õ dolga,
vagyok �n a magam b�sultat� dolga.
Kasz�t kalap�ltam s vittek h�bor�ba,
menjek h�t, kasz�val, menjek h�bor�ba.

Erõs az �n sz�vem s vagyok �hes, rongyos,
nem akarok lenni �n m�r �hes, rongyos.
Ink�bb akarok cs�f, tapodott holt lenni,
m�gink�bb �j rendben sorsom ura lenni.

Cs�f halottak s�rja kivir�gzik sz�pen,
cs�f halottak s�rja csak bes�pped sz�pen.
De ki gyõz�sig �lt, f�ljebb jut vir�ga,
szabad szeretõknek eljut a vir�ga.

Jut most el�g vir�g majd a szabadoknak,
tetszik is akkori finny�s szabadoknak.
Tetszhet is: ma harc az igazoknak rendje
s igazok harc�nak gyõzelem a rendje.

1926. j�n.

(CSOD�LKOZ� BOGARAK K�ZT...)

Csod�lkoz� bogarak k�zt l�pkedek b�tran,
Ha felhõ voln�k, sz�razs�gban j�rn�k csak erre,
Elker�ln�m a kir�ndul�kat, �sszeszedik õk a papirt, nehogy
j�võre esõ legyen,
Viseltes ruh�juk al�l forr� test�k felesel a sietõ ny�rral,
H�tnapraval�t j�tszadoznak �s egy bujtat� lombr�l
Feled�keny mad�r figyeli
Az �r�m�ket.

A l�nyok szagos l�pte nyom�n kib�tt ez az �rtatlan kavics,
Ez a kavics nem J�zsef Attila �s a fû se, �n se vagyok az,
�n a bar�tja vagyok itt mindennek, tenyeremben a j� di�
h�l�datosan roppan kett�,
A bel�kevert szalmasz�lat hajamb�l vigy�zva kih�zza az �g -
Mezõ, mezõ, szaladtat�, ak�r a kedvesem term�keny karjaival,
T�ritõ leng�sû szokny�j�val a fiatalemberek �l�n j�r õ,
Minden szagodat n�ki adtad, vir�gozzunk most h�t n�lk�le.

Te rengeteg,
�g fel� ford�tott paizs!

1926. j�n.

SZERETÕK L�ZAD�SA

Elj�n az az �jjel, melynek
minden csillaga sz�vig �g el.
F�ll�zadt szeretõk szaladnak
lobog� hajakkal, zen�kkel.

N�t�zva hozza mind a partig
g�rnyesztõ piros dr�gas�g�t.
Megt�rul morogva a tenger
s kincseiket mind bedob�lj�k.

- Gyõzt�l, elj�tt�nk szerelemmel,
�zedet visszahoztuk n�ked,
nosza fogadd bilincseinket,
k�t�zd be f�j� sz�vver�sed.

Nosza fogadd h�t koron�nkat,
a harangot, sapk�nkon a cs�rgõt,
egy zacsk� liszt�nk s egy mar�k
elb�sult, ragaszkod� sz�llõt.

Fogadd most-t�pett �gainkat,
vedd j�lcsin�lt szersz�mainkat.
Fogadd seprõnket, t�ny�runkat,
de �gyunk helyett, nesze, magunkat.

S f�st�lgõ, parazsas homlokkal
fi�k �s l�nyok leguggolnak,
f�l�tt�k reszketve ereszkednek
p�rtalanul nagy, teli holdak.

S a v�z a sok vad aj�nd�kt�l
kij�n �rt�k, el�nti õket,
hanem hi�ba z�g, z�g�sa
erõsb�ti az �neklõket.

A l�nyok dal�t: Tenger vagyunk,
keserû s� vagytok ti benn�nk -
a fi�k dal�t: Partok vagyunk,
keserû tenger vagytok benn�nk. -

S a v�z habz�, kibomlott konty�n
ragyog� holtakat ringat csengve
�s h�borogv�n eml�kezik
az elcs�ndes�lt szerelemre.

1926. j�n.

(MINDIG J�TAN�CSOT SZISZEGNEK...)

Mindig j�tan�csot sziszegnek
S m�g ifj� h�lye akad ezeknek
Az �vatosaknak, kopaszoknak,
Nagyhas�, huncut okosoknak.

Ha messzehangz�n f�lb�g a mellem,
T�rv�nyt tesznek szeretõk ellen.
S p�nzzel - mig menny�gre tan�tnak -
Minden sz�p l�nyt elkapar�tnak.

Hogy kell rohanni, magyar�zz�k
A k�szv�nyes l�b� str�zs�k.
S mutogatva sok vacak �rmet,
Gyõzelmeinkrõl lebesz�lnek.

Szop�s isten pelenka-lenben -
Fen�k sz�ltek meg a szivemben:
K�ly�ks�ged �r�kidõnyi,
De v�g�l is f�l kell m�r nõni!

Akik k�lyh�n�l sosem �lt�nk,
Kell, hogy egyszer mi is bef�ts�nk!
Megs�tj�k mind az okosokat,
Legelõbb is: a kopaszokat.

1926. j�n.

HANGYA

A b�bok k�z�tt elaludt a hangya.
Sz�l, a b�bokat most el ne f�dd!
K�l�nben j� az is.

Kis, f�radt fej�t csill�mokra hajtja
�s alszik v�le cs�pp �rny�ka is.

Egy szalmasz�llal f�lkelteni sz�pen!
De jobb, ha m�r indulunk haza
erõsen beborult - -

A b�bok k�z�tt elaludt egy hangya
�s - hopp - egy cs�pp m�r a kezemre hullt.

1926 nyara

HAJAD AZ UJJAM�...

Hajad az ujjam�, a szokny�d alatt
�mulva b�vik a szivem
S zizegve hull a napt�r levele.

V�n k�sz�b�m s�r, mint a gyerek
Amikor j�ssz, hogy t�bbsz�r gyere.

Erõs csapatban r�gi napjaim
Elf�lva r�gj�k a f�lem -
Benn�nket m�rt nem cs�kolt�l bel�?

�s nem �rtik, hogy s�padtak, but�k,
Hogy f�ny�k nem lehet a szemed�!

1926 nyara

�LNI, �LLNI, �LNI, HALNI

Ezt a sz�ket od�bb tolni,
vonat el� leguggolni,
�vatosan hegyre m�szni,
zs�komat a v�lgybe r�zni,
v�n p�komnak m�het adni,
�regasszonyt cir�gatni,
j��zû bablevest enni,
s�r van, l�bujjhegyen menni,
kalapom a s�nre tenni,
a tavat csak megker�lni,
fenek�n ruh�stul �lni,
csengõ habok k�zt pirulni,
napraforg�k k�zt virulni -
vagy csak sz�pet s�hajtani,
csak egy legyet elhajtani,
poros k�nyvem let�r�lni, -
t�kr�m k�zep�be k�pni,
elleneimmel b�k�lni,
hossz� k�ssel mind meg�lni,
vizsg�lni, a v�r hogy csordul,
n�zni, hogy egy kisl�ny fordul -
vagy csak �gy meg�lni veszteg -
f�lgyujtani Budapestet,
morzs�mra madarat v�rni,
rossz kenyerem f�ldh�z v�gni,
j� szeretõm megr�katni,
kicsi hug�t �lbe kapni
s ha vil�g a sz�mad�som,
�gy itt hagyni, sose l�sson - -

� k�ttetõ, oldoztat�,
most e verset megirat�,
nevettetõ, zokogtat�,
�letem, te v�lasztat�!

1926 nyara

T�NCBA FOGNAK

Ismeretlen �rveket ki gyõz
b�s fej�vel bizton birni le!...
M�r haj�ra sz�llok, elmegyek,
egyszer azt�n �szre is veszik,
hogy hi�ba fõtt a j� eb�d
�s hi�ba sz�lnak �nnekem,
nem hozok a pinc�bõl szenet.
Majd a rendõr elgondolkodik,
hogyha csillagos, nagy este lesz
s nem k�sz�l az utc�n senki sem.
�rzik majd a l�nyok is nagyon,
hogy nem annyi szem n�z hosszasan
v�zben hajl� n�d-l�buk ut�n,
de csak �sszekacagnak megint,
t�ncba fognak valamennyien
�s vid�man el�nekelik:

            annyira szerette
            kedves�t eme,
            hogy haj�ra sz�llt s az
            els�llyedt vele.

1926 nyara

N�GYEN UGROTTUNK V�ZBE

N�gyen ugrottunk v�zbe. A habok
Sziv�nkben z�gnak, zubognak, feh�r
Tarajuk lobog, mint kigyulladt z�szl�k.
Bar�taim, sz�p, tiszta, hûsitõ
Nagy l�ngokat kavartunk a nyugodt
Vizekbõl, melyek b�tor v�gyaikkal
Dallal vonulnak roppant hegyfokok
Isten�nk-rakta tornyai alatt.
Az �ldott anyaf�ldet m�s ki vinn�
Friss karjaiban, test�ben, sziv�ben,
Ilyen erõt-fogan�, tiszta n�szba?
Ki fojtan� el borus k�nnyeit,
B�s s�haj�t az �rva panaszoknak,
Hogy sziv�ben f�j�ra f�ldagadjon
Minden, mi Istendics�rõ, der�k,
Emberben-b�z� cselekedet volna
Az �j kapuk gy�m�ntos fordul�j�n?
Ki maradna m�g komoly �s erõs?
� maradjunk is erõsek nagyon,
Ha majdan elj�n bensõbb rokona
Erõnek, f�ldnek, v�znek, tisztas�gnak,
Elporl� eml�k�nk f�l�tt ne hallja
B�s sz�zat�t az igaz kritik�nak:
Elfordult arccal vett�k be a f�ldek,
�s n�m�n vett�k vissza a vizek,
Kik az erõt: A f�ldet izmaikban,
S sziv�kben a h�borg� vizeket
Egy gy�nge korban gy�v�n megtagadt�k.

1926 nyara

JUT AZ EMBER

Jut az ember k�t vir�ghoz
egyik j�n a kalapj�hoz
a m�sikat odaadja
mindakettõt elhervasztja

nekib�sul hidon ballag
f�lsz�l a v�z - le nem csallak -
s õ valamij�t leejti
azt�n azt is elfelejti

nevet s vacog - esteledik
vizen a hab sebesedik
karj�ra dûl el is alszik
de csak jobban s�t�tedik.

1926 nyara

CSENGÕ

A csengetyûcsin�l�st
Felfedezni csak az tudta,
Aki kedvese k�k szem�t
Elfeledni sohasem tudta.

A f�kon megsz�lalnak a csengõk:
Valaki meg�rkezett.
A hajnalnak is sok csengõje van,
A hajnal
Fiatalasszonyok sziv�bõl keletkezett.

Egy bosszus le�ny
A bokrok k�z� dobta csengõj�t
S most halv�nyan figyel az elveszett csengõ szav�ra.
S egy gazdag �r
Csengõt akasztott szolg�ja nyak�ba.

S a csengõsz�
N�ha �tsz�ll a szolga �lm�n.
Ha nem volna csengõ akkor �n magam
Kital�ln�m.

1926 nyara

FELES�GEM

1

Engem k�ldtek mindig boltba gyermekkoromban
Az ostob�k engem nevettek mindig jobban
�n a feles�gem megtal�ltam.
Az �n feles�gem szeme hûs ak�r a gy�gyszert�rak
�s mint a harmatos dombok melyeket hegyes galambok k�r�lj�rnak
Az �n feles�gem patak m�ly�n neveli cs�kjait olyan tiszt�k.
Van-e valami f�lmutatand� frissebb a most v�gott almagerezdn�l?
Van-e valami erõsebb a tûzv�szben fennhangon �neklõ szivekn�l?
Vasasok �n mindig p�rtoltalak benneteket
�ll�tsatok magos szerkezetet
Az �n feles�gem al�.
�n a feles�gem megtal�ltam
�s most az ucc�ra kimegyek
L�ss�k meg az �n arcomat a komor kapuk
�s nyiladozzanak �s �r�ljenek.

2

Ki az akinek szomj�s�g�ra az iv�v�z zavara le�lepszik?
Ki az aki komiszok k�zt igazat tesz a sz�ps�g�vel?
Az �n feles�gem n�gat engem:
Nosza keress kenyeret hamar a te k�t karod erej�vel.
Az �n feles�gem nevet engem:
Nosza fuss kalapod ut�n m�g a szokny�m legszebben lobog...
Az �n feles�gem igaz�n nagyon sz�p
�sszecs�kol munka ut�n ha megmosdatott.
Gyere kedves
Erre j�nnek bar�taim - a mi est�nk �sszehoz�an holdas -
Kinyitom �n az ablakot a szebbiket hogy te el�j�k kihajolhass.

1926 nyara

V�G�L

Kaz�nt s�roltam; v�gtam sarjat;
elny�ltam rothadt szalmazs�kon;
b�r� el�t�lt; h�lye cs�folt;
pinc�bõl t�dult ragyog�som.
Cs�koltam l�nyt, aki dalolva
ropog�s cip�t s�t�tt m�snak.
Ruh�t kaptam �s k�nyvet adtam
a parasztnak �s a munk�snak.
Egy j�m�d� le�nyt szerettem,
oszt�lya elragadta tõlem.
K�t naponk�nt csak egyszer ettem
�s gyomorbajos lett belõlem.
�reztem, forg�, gyullad�sos
gyomor a vil�g is �s ny�lk�s,
gyomorbeteg szerelm�nk, elm�nk
s a h�bor� csak v�res h�ny�s.
S mert savanyk�s cs�nd t�lti sz�nkat,
szivembe r�gtam, ord�tson m�r!
Hogyan is hagyna dolgos elm�m
feledtetõ, de b�rdalokn�l.
K�n�ltak p�nzt nagy sok bossz�m�rt,
pap mondta: Fiam, sz�llj az �rhoz!
S tudtam, ki �res k�zzel t�r meg,
balt�t, kap�t meg k�veket hoz.
Villog� sz�vû, gyõzni b�r�
vagyok, kinek kell legyen kedve
igazat tenni, p�rtot �llni,
�m, e szigor� eml�kekre.
De eml�khez mi k�z�m n�kem?
Rongy ceruz�mat ink�bb leteszem
s k�sz�r�l�m a kasza �lit,
mert f�ld�nk�n az idõ �rik,
zajtalanul �s f�lelmesen.

1926 nyara / 1930

ESIK

1

Esik esik -
a por nedvesen reszket �let�nk�n -

csattog, d�r�g -
d�r�mb�lnek - hallod? - a sziv�nk�n!

Meztelen�l
futni futni
t�rt karral futni egy erdõ fel� - - -

esik esik -
kis tenyered
m�rt tartod ki a menykõ el�? - - -

A sz�l hozta -
a sz�l
hangosan kacag� l�nyok
bontott haj�b�l zudulva lebeg - - -

recsegve jajdulnak az �gon
hib�s-szivû sz�raz levelek.

2

�s szokny�d szag�t is akarom tõled
s te cs�kolsz, �tsz �s sohase v�rsz -
hogy tisztulhatna meg h�t a szerelmem,
ha l�tlak, hallak, hogy sz�lsz �s hogy �llsz -
n�zd, f�j a homlokom az �tk�z�stõl
�s f�j, hogy elmulik ez a f�j�s,
mert bomlott melled vark�nt r�tapad
s elfordult szemmel hi�ba t�pem r�la,
ne f�lj, nem gy�gyul, csak tov�bb szakad - - -

s hi�ba b�nk�dsz,
az igazak lehelte felhõ
nem seg�t a te k�nnyeiden -
az �n szememmel kell kis�rnod mindent,
hogy �rted el ne pusztuljon szivem!

3

�s isten l�b�n�l �l�nk le egy�tt,
te kettõs melled bontod �sszecsengve,
õ elhalv�nyul, �n k�z�nnyel n�zem,
hogy k�t l�lek mellettem �jra gyenge,
hogy szivemben csak kerest�tek egym�st,
akik �gyamban tal�lkoztatok - - -

de �gy mondom csak a k�z�nyt s az istent,
mert b�s fennsz�val s�rva rothadok.

4

Hullj esõ hullj �s �ntsd el e vil�got,
mely ilyen nõkkel verte meg mag�t,
ki v�den� azt bicsk�val szurom le,
a t�rt�nelem ha parancsot �d.
S b�r piszkos vagyok m�r a nagy j�võre,
ott leszek �n a barrik�d elõtt -
az �j szeretõk, s�rg�k �s feh�rek,
ne l�ssanak mint gy�nge szenvedõt.
Tal�lkozzanak v�gy� testemen
Sanghajt�l Wienig, Chikagon kereszt�l,
csak mosolyogjanak ezen a versen,
melyben megh�ly�lt korunk k�nja rezd�l.
Szabad k�z�ss�g, j�jj, fel�d megyek,
n�n�m k�nnyei fel�d hullanak,
mind szenved�nk s nagyon ki�rdemelt�k,
hogy meg�rj�k m�r n�h�ny napodat!

1926 nyara - 1927 v�ge

SZOCIALIST�K

F�j�s, nyomor �s j�s�g hajtott �ssze,
Erõs b�z�ban g�zolunk, kedves fegyver�nk b�k�di tomporunkat -
Kedves fegyver�nk, b�k�dd csak sz�ntelen tomporunkat,
Hadd tudjuk meg �jra �s �jra - nem gyõz�nk semmik�p v�letlen�l.

Nem siet�nk, erõsek vagyunk, tudjuk, kit mi�rt �ll�tunk t�rv�ny el�.
Tan�csot �llunk a dombon, gy�nge f�rjek, nyulak b�nak
meg nyugodtan l�bainkn�l -
Elmegy f�l�l�nk a felleg, hogy �szrevehess�nk minden idegen rep�lõg�pet.

Te d�lre m�gy, te nyugatra, �n pedig �szakra, Elvt�rs!

1926 nyara [?]

ENGEM TEMETNEK

A pap mosolyog �s derûsen
gondtalan �dvû istent d�cs�r.
Darazsak dongnak s poros �ton
v�gig z�mm�gõ gy�szn�p k�s�r.

Egy barna �s ijedt le�nyka
ablakhoz nyomja orrocsk�j�t
�s pap�ja a pipasz�rral
megveregeti farocsk�j�t.

S harmatos f�vek gyenge �zzel.
A f�kon hajnali piross�g.
Lombok zizegnek, sz�cske ugrik,
a p�kok h�l�juk foltozz�k.

Eml�kem egyre merevebb lesz.
Valaki r�b�k homlok�ra,
s�romig setteng s j� kuty�mat
nem usz�thatom t�bb� r�ja.

1926. aug. / 1928

K�T VERS, KERTRÕL

1

�j borzong�st gondolt ki a kert
hozz�mval�t �s �nekeltetõt
tudott engem �s �lt�zõdve v�rt
�s �n sz�v�t m�g nem l�ttam elõbb

legszebb f�it dombra k�ldte fel
hogy z�gjanak ha k�l a homlokon
s v�zig hajolva most�k gy�ker�k
kik el�mj�ttek v�lgyi �tamon

v�lgyi �ton �rek �gbe �n
de ezt a dombot �n nem engedem
elpuszt�that m�r v�lasztott vesz�ly
itt pusztul el a kert a sz�vemen.

2

Szeretem �s szeretnek nagyon
szõke aj�nd�k hib�s uzsora
csengõ habok s a tompa por de m�r
por nem sz�llhat a sz�vemig soha

t�kr�m m�g� fah�ncsot teszek
kirakom fûvel: itt j�rt valaki
haj�ba szalmasz�lat f�tt a sz�l
�s itt egy �g vigy�zva h�zta ki

most meg elmegyek a f�k k�z�
az erõs�k p�lc�j�t let�r�m
h�rom vir�got �t�k el vele
hogy illatozzanak az �v�m�n.

1926. aug.

AZ OROSZL�N ID�Z�SE

Volt fogam k�zt m�r szivar,
csukl�mban meg�llt a k�s,
mosdatott habos vihar,
alv� sz�mba sz�llt a l�gy,
n�ni szunnyadt �gyamon,
sz�pet �lmodott szeg�ny.
Tiszteltek, ha v�rt k�h�gtem,
m�gse k�ptem h�ba �n.
Voltam von�t� kaj�n:
halljunk h�t nevetni holtat,
vagy a holt is �l tal�n?
Erre ittam j� borocsk�t,
r�gtam fõtt malaclapock�t,
kezet fogtam balkezemmel,
megp�ngettem szemfogam,
isteneim mind eladtam,
ez a ruha m�s� rajtam,
kereshet pipogya ember,
az �n megnyurgult szivemmel,
t�kr�m m�g�tt szerelemmel,
oroszl�nra v�rok �n - -

Elsõ �zben cipõm f�ny�t
k�nyes�tse b�s s�r�nye,
m�sod�zben cir�gasson,
k�rme torkomat kit�pje,
behunyt szemmel v�gignyaljon
harmad�zben az �gyamon,
p�rtalanul �s �v�ltve
õrizze a ravatalom.

1926 õsze [?]

KULTURA

A vir�g elf�radt m�r szagosodni.
Unta,
hogy mifen�nek tett�k asztalunkra.
S igyekezett �rny�kot vetni,
nagyobbat, mint a kertben
s elf�radt, mikor nem n�zt�nk oda.

De �szrevettem.