CURRICULUM VITAE

1905-ben sz�lettem, Budapesten, g�r�g-keleti vall�s� vagyok. Ap�m - n�hai J�zsef �ron - h�rom esztendõs koromban kiv�ndorolt, engem pedig az Orsz�gos Gyermekv�dõ Liga �cs�dre adott nevelõsz�lõkh�z. Itt �ltem h�t �ves koromig, m�r ekkor dolgoztam, mint �ltal�ban a falusi szeg�nygyerekek - diszn�p�sztorkodtam. H�t esztendõs koromban any�m - n�hai Põcze Borb�la - visszahozott Budapestre s beiratott az elemi iskola II. oszt�ly�ba. Any�m mos�ssal �s takar�t�ssal tartott el benn�nket, engem �s k�t nõv�remet. H�zakn�l dolgozott, odaj�rt reggeltõl estig s �n sz�lõi fel�gyelet n�lk�l iskol�t ker�ltem, csib�szkedtem. A harmadikos olvas�k�nyvben azonban �rdekes t�rt�neteket tal�ltam Attila kir�lyr�l �s r�vetettem magam az olvas�sra. Nem csup�n az�rt �rdekeltek a hun kir�lyr�l sz�l� mes�k, mert az �n nevem is Attila, hanem az�rt is, mert �cs�d�n nevelõsz�leim Pist�nak h�vtak. A szomsz�dokkal val� tan�cskoz�s ut�n a f�lem hallat�ra meg�llap�tott�k, hogy Attila n�v nincsen. Ez nagyon megd�bbentett, �gy �reztem, hogy a l�tez�semet vont�k k�ts�gbe. Az Attila kir�lyr�l sz�l� mes�k f�lfedez�se azt hiszem d�ntõen hatott ettõl kezdve minden t�rekv�semre, v�gsõ soron tal�n ez az �lm�nyem vezetett el az irodalomhoz, ez az �lm�ny tett gondolkod�v�, olyan emberr�, aki meghallgatja m�sok v�lem�ny�t, de mag�ban f�l�lvizsg�lja; azz�, aki hallgat a Pista n�vre, m�g be nem igazol�dik az, amit õ maga gondol, hogy Attil�nak h�vj�k.

Kilenc �ves koromban kit�rt a vil�gh�bor�, egyre rosszabbul ment a sorunk. Kivettem a r�szemet az �zletek elõtt val� �lldog�l�sokb�l, - volt �gy, hogy este kilenc �rakor oda�lltam az �lelmiszer�zem elõtt v�rakoz� sorba �s reggel f�l nyolckor, mikor m�r sorraker�ltem volna, jelentett�k ki az orrom elõtt, hogy nincs t�bb zs�r. �gy seg�tettem any�mnak, ahogyan tudtam. Vizet �rultam a Vil�g moziban. F�t �s szenet loptam a Ferencv�rosi p�lyaudvarr�l, hogy legyen fûtenival�nk. Sz�nes pap�rforg�kat csin�ltam �s �rus�tottam a jobb sorsban �lõ gyerekeknek. Kosarakat, csomagokat hordtam a v�s�rcsarnokban stb. 1918 nyar�n Abb�zi�ban �d�ltem a K�roly kir�ly f�le gyermeknyaraltat�si akci� j�volt�b�l. Any�m m�r betegeskedett, m�hdaganata t�madt s ekkor �n magam jelentkeztem a Gyermekv�dõ Lig�n�l - �gy r�vid idõre Monorra ker�ltem. Visszat�rv�n Budapestre �js�got �rultam, b�lyegekkel, majd k�k, feh�r �s postap�nzzel kereskedtem, mint egy kis bank�r. A rom�n megsz�ll�s alatt kenyeresfi� voltam az Emke k�v�h�zban. K�zben - �t elemi elv�gz�se ut�n - polg�ri iskol�ba j�rtam.

1919 kar�csony�n meghalt any�m. Gy�momm� az �rvasz�k s�goromat, a most elhunyt Makai �d�n doktort nevezte ki. Egy tavaszon �s ny�ron �t az Atlantica Tengerhaj�z�si Rt. Vihar, T�r�k �s Tat�r nevû vontat�gõz�sein szolg�ltam. Ekkor vizsg�ztam mag�n�ton a polg�ri negyedik oszt�ly�b�l. Ezut�n gy�mom �s Giesswein S�ndor dr. Nyerges�jfalura k�ldtek kispapnak a szal�zi�nusokhoz. Itt csak k�t hetet t�lt�ttem, hiszen g�r�g keleti vagyok �s nem katolikus.

Innen Mak�ra ker�ltem, a Demke intern�tusba, ahol r�videsen ingyenes helyet kaptam. Ny�ron lak�s�rt �s ell�t�s�rt tan�tottam Mezõhegyesen. A gimn�zium VI. oszt�ly�t sz�njelesen v�geztem, j�llehet pubert�skori zavarok miatt t�bb �zben �ngyilkoss�got k�s�reltem meg, hiszen val�j�ban sem akkor, sem elõzõleg nem �llott f�lvil�gos�t� bar�tk�nt mellettem senkisem. M�r megjelentek elsõ verseim is, 17 �ves koromban �rt k�ltem�nyeimet a Nyugat publik�lta. Csodagyereknek tartottak, pedig csak �rva voltam.

A VI. oszt�ly elv�gz�se ut�n ott hagytam a gimn�ziumot meg az intern�tust, mert elhagyatotts�gomban nagyon t�tlennek �reztem magamat: nem tanultam, mert a tan�rok magyar�zata ut�n is tudtam a leck�t, hiszen errõl jeles bizony�tv�nyom is tan�skodott. Kukoricacsõsznek, mezei napsz�mosnak mentem Kiszomborra �s h�zitan�t�nak szegõdtem el. K�t kedves tan�rom k�r�s�re m�gis elhat�roztam, hogy �retts�gizem. A VII. �s a VIII. oszt�lyb�l �sszevont vizsg�t tettem s �gy egy �vvel elõbb v�geztem, mint volt oszt�lyt�rsaim. Tanul�sra azonban mind�ssze h�rom h�nap �llt rendelkez�semre s �gy t�rt�nt, hogy a hetedikbõl tiszta j�, a nyolcadikb�l pedig tiszta el�gs�ges oszt�lyzatot kaptam. �retts�gi bizony�tv�nyom m�r jobb a nyolcadikosn�l: csak magyarb�l �s t�rt�nelembõl kaptam el�gs�gest. Ekkor m�r egy versem�rt Istenk�roml�s miatt p�rbefogtak. A K�ria f�lmentett.

Ezut�n egy ideig k�nyv�gyn�k voltam itt Budapesten, majd az infl�ci� idej�n hivatalnokoskodtam a Mauthner f�le mag�nbankh�zban. A Hintz-rendszer bevezet�se ut�n itt a k�nyvelõs�gbe osztottak be s nem sokkal ut�bb idõsebb koll�g�im bossz�s�g�ra engem b�ztak meg annak ellenõrz�s�vel, hogy kasszanapkor milyen �rt�kek adhat�k ki. Iparkod�somat itt egy kiss� kikezdte az, hogy saj�t munk�mon kiv�l �nn�n dolgaik egy r�sz�t is nyakamba varrt�k idõsebb koll�g�im, kik nem mulasztott�k el k�l�nben sem, hogy bossz�s�got okozzanak nekem a lapokban megjelenõ verseim miatt. "Ilyen idõs koromban �n is �rtam verseket" - mondogatta mindegyik�k. A bankh�z k�sõbb megbukott.

Elhat�roztam, hogy v�gk�ppen �r� leszek �s szert teszek olyan polg�ri foglalkoz�sra is, amely szoros kapcsolatban �ll az irodalommal. Magyar-francia-filoz�fiai szakra iratkoztam a szegedi egyetem b�lcs�szeti kar�n. F�lvettem heti 52 �r�t �s 20 �r�b�l kollokv�ltam kitûnõen. Napokat nem ettem, verseim honor�rium�b�l fizettem lak�somat. Nagyon b�szk�v� tett, hogy D�zsi Lajos professzorom �n�ll� kutat�sra �rdemesnek nyilv�n�tott. De minden kedvemet elszegte az, hogy Horger Antal professzor, kin�l magyar nyelv�szetbõl kellett volna vizsg�znom, mag�hoz h�vatott s k�t tan� elõtt - ma is tudom a nev�ket, õk m�r tan�rok - kijelentette, hogy belõlem, m�g õ megvan, soha nem lesz k�z�piskolai tan�r, mert "olyan emberre - �gymond - ki ilyen verseket �r" s ezzel el�m t�rta a Szeged c. lap egyik p�ld�ny�t, "nem b�zhatjuk a j�võ gener�ci� nevel�s�t". Sokszor emlegetik a sors ir�ni�j�t s itt val�ban arr�l van sz�: ez a versem, Tiszta sz�vvel a c�me, igen nevezetess� v�lt, h�t cikket �rtak r�la, Hatvany Lajos az eg�sz h�bor� ut�ni nemzed�k dokumentum�nak nyilv�n�totta nem egy �zben "a k�sei korok sz�m�ra", Ignotus pedig "lelk�ben d�delgette, simogatta, d�nny�gte �s mormolgatta" ezt a "gy�ny�rûsz�p" verset, ahogy a Nyugatba �rta r�la �s ezt a verset tette Ars poetic�j�ban az �j k�lt�szet mintadarabj�v�.

A k�vetkezõ �vben - h�sz �ves voltam ekkor - B�csbe mentem, beiratkoztam az egyetemre s abb�l �ltem, hogy a Rathaus Keller bej�rat�n�l �js�got �rultam �s a B�csi Magyar Akad�mikusok helyis�geit takar�tottam. L�b�n Antal igazgat�, mikor tudom�st szerzett r�lam, ezt megsz�ntette, eb�det adott a Collegium Hungaricumban s tan�tv�nyokhoz juttatott: Hajdu Zolt�nnak, az Angol-Osztr�k Bank vez�rigazgat�j�nak k�t fi�t tan�tottam. B�csbõl - egy sz�rnyû nyomortany�r�l, ahol n�gy h�napig lepedõm sem volt - egyenesen a Hatvany Kast�lyba ker�ltem vend�gnek, Hatvanba, majd a h�z asszonya, Hirsch Albertn� ell�tott �tik�lts�ggel �s a ny�r v�gezt�vel P�rizsba utaztam. Itt beiratkoztam a Sorbonnera. A nyarat a d�lfranciaorsz�gi tengerparton t�lt�ttem egy hal�szfaluban.

Ezut�n Pestre j�ttem. K�t szemesztert hallgattam a pesti egyetemen. Tan�ri vizsg�t m�gsem tettem, mert - Horger Antal fenyeget�s�re gondolva - azt hittem, �gysem kapn�k �ll�st. Majd a K�lkereskedelmi Int�zet magyar-francia levelezõnek alkalmazott, megalakul�sakor, - referenci�val azt hiszem sz�vesen szolg�l K�r�di S�ndor �r, volt vez�rigazgat�m. Ekkor azonban olyan v�ratlan csap�sok �rtek, hogy b�rmennyit edzett az �let, nem b�rtam ki - az OTI elõbb szanat�riumba, majd t�pp�nz�llom�nyba utalt neuraszt�nia gravisszal. Hivatalomt�l megv�ltam, bel�ttam, hogy nem lehetek tehert�tel egy fiatal int�zm�ny nyak�n. Ez�ta �r�saimb�l �lek. Szerkesztõje vagyok a SZ�P SZ� c. irodalmi �s kritikai lapnak. Magyar anyanyelvemen k�v�l �rok �s olvasok franci�ul �s n�met�l, levelezek magyarul �s franci�ul, perfekt g�p�r� vagyok. Tudtam gyors�rni is, - egy havi gyakorlattal ezt a tud�somat f�lfriss�thetem. �rtek a sajt� nyomdatechnik�j�hoz, tudok szabatosan fogalmazni. Becs�letesnek tartom magam, azt hiszem, hogy f�lfog�som gyors �s hogy munk�ban sz�v�s vagyok.