�RIK A F�NY

Megr�zhatom f�imat, m�r k�zelednek testv�reim.

�vl�mp�k vagyunk egym�s sz�vei f�l�tt, a kicsi madarakat
l�tod-e v�llainkon?
Mi vagyunk azok �s szel�d arcunk is egym�shoz �r -
Nyissuk ki eg�szen magunkat, egyszerre jusson mindenki a szeretetbe.

A Napra akasztjuk sugarainkat, megszabadult kenyerek
telepednek k�sz�beinkre
Gy�m�nthidak sz�kkennek mindenfel� s az elaludt akn�k
Pacsirt�kk�nt emelkednek sz�v�nkbe �s szel�den f�lrobbannak
cs�kjainkban.

H�t pazaroljuk sz�t harangjainkat, kit�rt ajt�n�l mosolyogjunk
Szem�nkben rejtõzik a torony, melyrõl bel�thatjuk ismeretlen haz�nk
vid�keit
K�szen vagyunk m�r �gboltjainkkal s k�szen vagyunk a f�nyess�gre
Aki hajnalonta gy�nge vir�gokat okoz.

1925. febr. [?]

A FERGETEG ORM�N

Sz�lnom kell ak�rmit is �s ha m�r egy�tt vagyunk, h�t nektek besz�lek.
Mindegy, ha azt is hiszem, hogy magamnak sz�lok.
N�ha meghalljuk nev�nket, de akkor ott vagyunk, ahol a mad�r se j�r
A fergeteg orm�n sug�rzunk f�lfel� messze a sugarak portenger�tõl

Csak a sz�v�nkbõl zuhan� szelek lengetnek f�lfoghatatlan villamoss�got
F�ljebb tolom fejemrõl a fellegeket, de az�rt �rzem a levegõvel
Cir�gatnak a tavalyi bimb�k, s a lehullott levelek nyomdokai

Sz�lnom kell ak�rmit is �s ha m�r egy�tt vagyunk, h�t nektek besz�lek
A madarak meghalnak f�l�tte, sz�v�re hull kicsi, hideg test�k.

Nagyon szeg�ny az ember,
Ha egyed�l van �s kedves�t szeretn� harapd�lni,
De �gy, hogy az õneki m�gse f�jjon.

1925. febr.

SZ�LKI�LT� MAD�R

Szeg�nyember, h�t m�r megint l�zadsz?

Jaj, dehogy l�zadok, a guny�m szakadt el.
M�sikat szeretn�k, olyat, amelyiknek
Kevesebb a foltja.

H�t t�n m�r elittad mind a fizets�ged?

Nem volt nekem, uram, soha fizets�gem,
Nem is volt, nincsen is semmi fizets�gem.
Ha sz�ltak, dolgoztam piros napest�ig,
Piros napkelettõl dolgoztam, dolgoztam,
Mondta �regap�m, nem lesz fizets�gem.

Hallod-e, te koldus, hordd el magad innen!

El is megyek innen a tengeren t�lra,
A tengeren t�lra: t�rsaim szivibe,
Ott pedig elmegyek sz�lv�sz k�zepibe,
Danoljon, ha az kell, hej, de danol is m�r,
Fennen danol m�r a sz�lki�lt� mad�r.

1925. m�rc. eleje

TISZTA SZ�VVEL

Nincsen ap�m, se any�m,
se istenem, se haz�m,
se b�lcsõm, se szemfedõm,
se cs�kom, se szeretõm.

Harmadnapja nem eszek,
se sokat, se keveset.
H�sz esztendõm hatalom,
h�sz esztendõm eladom.

Hogyha nem kell senkinek,
h�t az �rd�g veszi meg.
Tiszta sz�vvel bet�r�k,
ha kell, embert is �l�k.

Elfognak �s felk�tnek,
�ldott f�lddel elf�dnek
s hal�lt hoz� fû terem
gy�ny�rûsz�p sz�vemen.

1925. m�rc.

REGGELI

A kakas forg� szavakat sz�l,
a n�ni a ty�knak magot sz�r
s a kenyerek erõsen, b�zva,
kelnek,
harangsz� �mlik a Tisz�ba,
frissen, nyujt�zva kel a l�rma,
der�kig mosdok s a vizet
re�pacskolom a fejemre.
Oly hûsen, tiszt�n s�mul hozz�m
�gy ring a t�lban, �gy zen�l,
mint a danol� l�nyok melle.
Kit�rt ajt�mon szellõ j�n be,
szagl�sz, vigyorog diadallal
s mint rozsvet�sben kisgyerek,
�desen r�gkap�l hajamban.

�lmomban kazalr�l gurultunk,
r�zs�mmal bukfencet vetettem,
t�t�gast �lln�k most is �n,
de m�r munk�ba kell sietnem.
F�rg�n, vigan viszem magam,
most �gyis �n vagyok a legszebb
�s sz�pet, tiszt�t kell m�r egyszer
f�lmutatni az embereknek.
Szeretnek majd, ha elj�v�k,
szeretnek, mert k�z�tt�k voltam,
egy�tt j�rtuk a sz�les utc�t,
z�por elõtt vel�k loholtam.
Az ap�kkal �s az any�kkal,
akik r�ncaim terv�t hordj�k,
fi�kkal - s l�nyokkal, kik munka
ut�n a mell�ket kibontj�k.

1925. m�rc. / 1928

TAVASZI S�R

Az ucc�n a t�ren �s a mezõn is
Zuhog az esõ.
Z�g a kan�lis ki�nt az �rok
�reg h�zak vakolatja m�ll
A lovak tagjain csurog a l�
Az �ldott tiszta l�
�s a tetõk�n is
V�z �s s�r v�z �s s�r.
Puha meleg s�r a f�ld
A lovak a h�zak az �g
Puha meleg s�r.
Az ablakokban gyerekek �llnak
N�zik hallgatj�k esik esik
S az õ sziv�k is
Puha meleg s�r.

Most a magok b�kess�ge �l
H�zakban lovakban emberekben
A magok b�kess�ge mely lesz�ll
Oda ahol minden testv�r �s �r�k
Puha meleg s�r.

Milyen j� is vakon zuhanni
Elt�kozolt cs�kjaim ut�n.

1925. �pr. eleje

SZ�P CS�NDESEN ALUDJ

Sz�p este van. Sz�p cs�ndesen aludj.
Szomsz�djaim is lefek�sznek m�r
Az uccak�vezõk is elballagtak.
Messze-tiszt�n csengett a kõ.
Meg a kalap�cs
Meg az ucca
S most cs�nd van.
R�gen volt amikor l�ttalak.

Dolgos k�t karod is oly hûs
Mint ez a nagy cs�ndû foly�.
Nem is csobog csak lassan elmegy.
Oly lassan hogy elalusznak mellette a f�k
Azt�n a halak
A csillagok is.
�s �n eg�szen egyed�l maradok.

F�radt vagyok sokat is dolgoztam
�n is elalszom majd.
Sz�p cs�ndesen aludj.
Bizonyosan te is szomor� vagy
Az�rt vagyok �n is szomor�.

Cs�nd van
A vir�gok most megbocs�tanak.

1925. �pr. eleje

�PRILIS 11

A tall� kal�szait h�nyva
S a verebek k�z� belesv�n
Nagy sz�l kapott f�l egyszer engem
Hirtelen, �prilisi est�n.

Gyerekeit kereste arra
S engem tal�lt ott �pp az utban.
B�mb�lt, �r�lt s �n mosolyogva
Rengeteg mell�n elaludtam.

Vitt falvan, f�ldeken kereszt�l,
Meghempergetett j� s�rosra,
Cib�lva �s kacagva vitt egy
Pesti, csatakos k�lv�rosba.

Az ucc�n v�d�m jasszok l�gtak
S m�g vid�mabban verekedtek,
Kiab�ltak, kiab�ltunk �s
A jasszok v�g�l berekedtek.

Mondom, valami nagy �nnep volt,
A h�vek templomokba mentek
�s reszketve, szomor� k�zzel
�ldott�k õket meg a szentek.

S hogy a harangok b�gtak, f�lnõtt
A sz�vekben nagy, esti b�ke.
A gyilkos v�gzett ember�vel
S �gy menek�lt, kalaplev�ve.

Rem�nys�gnek �s tulip�nnak
Kicsikis deszka alkotm�nyba
1905-ben �gyen
Iktattak be az alkotm�nyba.

A k�rty�s munk�snak fi�k�nt,
S a sz�p, ifj� mos�asszonynak,
Ligetnek, s�rnak, v�gynak, c�lnak,
Fejkendõbe k�t�z�tt gondnak.

A szeg�nyasszony r�g halott m�r,
De fi�t a sz�l el nem hagyja,
Egy�tt ny�g�nk az erdõn �jjel
S egy�tt alszunk el virradatra.

1925. �pr. 11.

A PARADICSOM �LETT� LESZ

A f�k meg�lltak mozdulatlan,
A vizek nyugtalanok lettek,
K�l�n�s zaj t�madt a kertben,
Valami b�ntotta a kertet.

Egy hatty� �nekelt �s �szott
Hull�mos, karcs� lebegõben,
�nekelt, �szott s hirtelen csak
Meghalt ott f�nn a levegõben.

A fûsz�lak elszomorodtak,
Kis homlokukat eltakart�k,
A bogarak sziv�re k�d j�tt
S a fûsz�lakat �sszemart�k.

�hes lett minden, a vir�g is,
Melyet j�szag� szellõ �pol,
A harmatb�l a l�gy kim�szott
S Isten elt�nt a tr�nus�r�l.

Fellegbe ment, hogy majd a porban
Megsirassa sz�p, �lnok test�t.
S k�t ember - �tkozt�k õk egym�st
S zokogva m�r egym�st kerest�k.

1925. �pr. 22.

EZ�ST �LET

1

Ne b�ntsatok, ha most rossz vagyok,
Ha most kicsit halkabban �lek.
Halkabban �lnek a felhõk is,
Meg a halottak, meg a r�tek.

Gyõzni �pp oly sz�p, mint a vir�g,
De �n az ucc�kon lõd�rg�k,
Vagy esõt hallgatok szob�mban
S nagyon hallgatok, hogyha d�rg�tt.

Ez�st�s lesz majd nagy szivetek,
B�rha a gyõzõk ti maradtok,
Z�szl�tok is ez�stt� õsz�l
S egyszer gyõzni is elf�radtok.

Csatazaj m�g�tt elj�n halkan
Hozz�tok is az ez�st �let.
Nagyon halkan �lnek a felhõk,
Meg a halottak, meg a r�tek.

2

Nagycs�ndû, komoly kis�rtet kis�r
S hov� l�pek, kib� a f�ld al�l -
Az �rny�kom, mely minden�tt k�vet
S tal�lkozunk is egyszer valahol.

Olyan sz�p dolog elf�radni �s
Pihenni, mit nem ad se harc, se m�s,
Kedves �rny�kban leheverni, le
S benn�nk eleve ott a f�rad�s.

Benn�nk eleve ott a f�rad�s,
Mely a szûz h�nak testv�re lehet -
Ha nagyon f�zik m�r a f�ld, lehull,
Csak hull a h� s �j tavaszig befed.

Egy t�lest�n a f�ldet cs�ndesen
Betakarta a f�radts�g, a szent,
Az �n szavammal egy�tt, hisz az is
V�gtelen hideg vil�gban kereng.

1925. �pr. 23.

SZ�P LOBOG�VAL, VAGY AN�LK�L

Az�rt vagyok, hogy vir�g nõjj�n
A szemeimben,
Ez�rt �nt�zik kedveseim,
S a f�k, a v�rosok meg minden.

Sz�p lobog�val, vagy an�lk�l
Gyõz�nk mi mindig
Mindny�jan gyõz�nk szomor�an,
Minket a sz�v�nk gyõzni ind�t.

S erre, arra, eg�szen mindegy,
Hogy merre tartunk,
Kit cs�nd, kit nagy zaj v�r a parton
S els�llyed�nk, ha nincsen partunk.

1925. �pr. 23.

K�DBÕL, CS�NDBÕL

Nem v�rom m�r az �letet.
Vagyok �gy, ahogyan lehet.

S ha nem lehet, akkor sehogy,
Ha sok a nap, h�t sok� fogy.

K�t szemembõl a nap kiv�sz.
M�r csup�n a l�mp�ba n�z.

Ha tûz lobog, h�t majd el�g.
Ha v�r �mlik, h�t van el�g.

Aki megb�nt, �n nem b�ntom.
Aki sajn�l, nem sajn�lom.

�r�lhetnek a hadnagyok.
Mert �n m�r �hes sem vagyok.

T�rt�nt valami �nvelem,
De nem hal�l s nem t�relem.

R�gtak itten, r�gtak ottan
S egyszer m�gsem k�romkodtam.

Egyszer megl�ttam a k�d�t
A nagy f�nyess�gek m�g�tt.

�s meghallottam egyszer �n,
Hogy t�l harcom vad z�rej�n,

Ak�rha lent, ak�rha f�nt,
A szeg�ny� csup�n a cs�nd.

A k�d, a cs�nd sosem ragyog.
�n m�r k�dbõl, cs�ndbõl vagyok.

Ami �nbennem botork�l,
Elbukik egy vak �rokn�l.

Iszonyatos, nagy bosszu ez,
V�rni, v�rni, mig v�ge lesz.

S tudni, vannak �gy m�g t�bben,
Mignem valaki megd�bben,

Mig valaki f�l nem ordit,
K�dbõl, cs�ndbõl f�l a holdig,

F�l a pestishez mag�hoz!
Aki irt�zattal �tkoz,

Meg�tkoz ebtart�t, ebet
S legelõsz�r is engemet.

1925. �pr.

BALGA K�LTÕ

Nem adatott meg mindenkinek
A balgas�g, mely a f�vekben �g,
Tudom �n j�l, tudom �n.
Csak pazaroljam,
Csak t�kozoljam
Szeg�nys�gem,
Al�zatoss�gom,
A friss levegõt,
A rig�kat,
A f�ldek bõ�zû nedveit,
A futk�roz� mezei vir�gokat, melyek homlokukon hordj�k �lmaim
S huncutul d�rg�lõznek
A nyihog� kanc�k bok�ihoz.

Lehetn�k �n a kõmûves, aki
Mikor �lel,
Megroppantja az asszony derek�t -
H�zat, b�rt�nt �s templomot �p�t magasra,
De d�lben lehever a t�gl�k mell�,
Megeszi a kenyeret, szalonn�t, hagym�t, nagyot nyujt�zkodik,
Szusszantva-kortyantva vizet iszik m�g
�s m�ris alszik �s mosolyog,
Mint a legb�lcsebb halott f�ra�.
Lehetn�k �n a k�nyvelõ is,
Akinek vannak fõn�kei,
Vagy a szab�, kit nem irigyelnek,
Ha j�l varr kab�tot s rossz az asszonya -
Sokat dolgozik, de sztr�jkol,
Ha kicsi a b�r -
Lehetn�k v�ndor hasbesz�lõ,
Hisz annyi sok mad�r zokog, csapkod, kacag benn a szivemben,
�s sz�nok is, szellemes, aranysz�j�!
Aki f�nn �ll az emelv�nyen,
Kis pocakj�t megveregeti
S besz�l a n�p nagy nyomor�r�l,
Melyet csak õ tud eltiporni,
Francia szab�s� f�lcipõben -
S �ljen! �ljen - d�b�r�g a n�p,
Egym�st tiporj�k, hogy jobban hallj�k -
Mintha nagy, s�t�t alag�tban sok sz�p gyorsvonat rohanna egym�sba
S �n szebben tudn�k bolonditani!
Lehetn�k paraszt, pap, remete, zs�rfi�, bank�r �s kir�ly is!

Fogadj�tok h�t balg�n, egy�gy�en
Balga, egy�gy� szivemet.

1925. �pr.

ISTEN

Hogyha goly�znak a gyerekek,
az isten k�zt�k ott t�nfereg.
S ha egy a szem�t nagyra nyitja,
goly�j�t õ lyukba gur�tja.

Õ sohase gondol mag�ra,
de nagyon �gyel a vil�gra.
A l�nyokat õ csinos�tja,
friss sz�llel arcuk piros�tja.

Õ vigy�z a tiszta cipõre,
az utc�n is kit�r elõre.
Nem tolakszik �s nem verekszik,
ha alszunk, cs�ndesen lefekszik.

Gondolatban t�n nem is hittem.
De mikor egy nagy zs�kot vittem
s ledobv�n, r��ltem a zs�kra,
a testem akkor is õt l�tta.

Most m�r tudom õt mindenk�ppen,
minden dolg�ban tetten �rtem.
S tudom is, mi�rt szeret engem -
tetten �rtem az �n sz�vemben.

1925. �pr. / 1934

ISTENEM

Dolgaim elõl rejtegetlek,
Istenem, �n nagyon szeretlek.
Ha rikkancs volna mesters�ged,
seg�tn�k kiab�lni n�ked.

Hogyha meg sz�nt�vetõ lenn�l,
seg�tn�k akkor is mindenn�l.
A lovaidat is szeretn�m
�s sz�pen, okosan vezetn�m.

Vagy ink�bb ekeszarvat fogva
sz�ntan�k �n is a nyomodba,
a szikre figyeln�k, hogy ottan
a vasat m�g m�lyebbre nyomjam.

Ha csõsz voln�l, hogy �vd a sarjat,
�n zavarn�m a fele varjat.
S b�rmi eff�le volna munk�d,
velem azt soha meg nem unn�d.

Ha nevetn�l, �n is �r�ln�k,
vacsora ut�n mell�d �ln�k,
pip�mat egy kicsit elk�rn�d
s �n hosszan, mindent elbesz�ln�k.

1925. �pr. / 1934

EGY�GY� �NEK

Fiatalember, h�szesztendõs, velem egyidõs
Sz�p szeretõj�t nagyon szereti
Ugy szereti, �pp mint medr�t a foly�, amelyikben a halak is
leb�nak az iszapba, ha elf�radtak
Csak s�mogatja �s nagyon szereti
Ha vir�got kap, mint odaadja, a kenyeret is odaadja, nem szegi meg maga

F�lolvassa neki az ujs�got, megv�rja, amig elalszik, azt�n elalszik õ is
T�zet rakni is seg�t �s f�ty�r�szve v�gja f�l a f�t
Ha volna szeretõm, �n is nagyon szeretn�m
�ppen mint a medr�t a foly�.

1925. �pr.

KERT�SZ LESZEK

Kert�sz leszek, f�t nevelek,
kelõ nappal �n is kelek,
nem t�rõd�k semmi m�ssal,
csak a beojtott vir�ggal.

Minden beojtott vir�gom
kedvesem lesz vir�g�ron,
ha csal�n lesz, azt se b�nom,
igaz lesz majd a vir�gom.

Tejet iszok �s pip�zok,
j�h�remre j�l vigy�zok,
nem �r engem veszedelem,
magamat is el�ltetem.

Kell ez nagyon, igen nagyon,
napkeleten, napnyugaton -
ha m�r elpusztul a vil�g,
legyen a s�rj�ra vir�g.

1925. �pr.

J�ZSEF ATTILA

J�zsef Attila, hidd el, hogy nagyon szeretlek, ezt m�g
any�mt�l �r�k�ltem, �ldott j� asszony volt, l�tod, a vil�gra hozott
Az �letet hi�ba hasonl�tjuk cipõh�z vagy vegytiszt�t�
int�zethez, m�giscsak m�s�rt �r�l�nk neki

Naponta h�romszor megv�ltj�k a vil�got, de nem tudnak
gyuf�t se gyujtani, ha igy megy tov�bb, nem t�rõd�m v�l�k
J� volna jegyet szerezni �s elutazni �nmagunkhoz, hogy
bennetek lakik, az bizonyos
Minden reggel hideg vizben f�rdetem gondolataimat, igy
lesznek frissek �s �pek
A gy�m�ntb�l j�, meleg dalok nõnek, ha el�ltetj�k a sz�v�nk al�
Akadnak olyanok, akik lovon, aut�n �s rep�lõg�pen is
gyalog vannak, �n a pacsirt�k hajnali �nek�ben hever�szek,
m�gis t�ljutottam a szakad�kon
Igazi lelk�nket, ak�rcsak az �nneplõ ruh�kat gondosan
õrizz�k meg, hogy tiszta legyen majd az �nnepekre.

1925. �pr. [?]

ROSSZ VOLT, ELSZ�LEDT SZ�VEMBÕL

Az asztal al�l f�lny�lnak eml�keim
A halottak is eszembe jutnak, pedig sohase gondolok r�juk
Kedvesemben a l�nyok, asszonyok �sszeb�nak �s dideregnek
Fuldokl� kapkod valahol ut�nam
Tenyerembe dobom a fejem
Az a muzsika, a f�vek�, l�tt�tok-e? sz�p volt
A f�ld meleg arc�val simogatott, behunyt szemmel fekszem a szem�ben,
vele l�tok, egy kisgyerek lehelete ringat
S akkor valaki elsz�led szivembõl, rossz õ nagyon
Tegnap d�lut�n k�nnyezett a f�ld
Mi lesz f�l�sleges vir�gaimmal?

1925. �pr. [?]

ISTEN

�n az Istenem ugy szeretem,
Hogy a sz�vemet f�ldbe vetem,
Meg�rik, akkor learatom,
F�l�s�t pedig m�snak adom.

Meg is k�sz�ni, ak�rki az,
Ak�rha huncut, ak�r igaz,
Ha mind�r�kre, ha csak percre,
De az Isten f�l�bred benne.

Ha l�ny az, hozz�komolyodva
Rongyos kab�tom megfoltozza,
Hogyha meg ember, csak meg�ll�t
Ki is kis�r az ajtaj�ig.

Ha �ppen fõzik az eb�det,
Ottan marasztnak v�rt vend�gnek
S ahol az asszony sose hamis,
Megh�nak ott m�g m�skorra is.

Azt�n csak amikor dolgoznak,
R�lam is el-elgondolkoznak.
S hogy munkak�zben megpihennek,
Erej�t �rzik a szivemnek.

Nem csin�lnak egym�s k�zt mozit,
Benn�k m�r Isten �lmodozik,
�lmodik t�gas, erõs �grõl,
Kicsiny fi�nak nagy sziv�rõl.

1925. m�j.

MIKOR AZ UCC�N �TMENT A KEDVES

Mikor az ucc�n �tment a kedves,
galambok �ltek a verebekhez.

Mikor gy�ng�den j�rd�ra l�pett,
�des bok�ja derengve f�nylett.

Mikor a v�lla picik�t r�ndult,
egy kis fi�cska ut�na b�mult.

Lebegve l�pett - m�r gy�lt a villany
s kedv�kre n�zt�k, csod�lt�k v�gan.

�s r�nevettek, senki se b�nta,
hogy õ a sz�vem gy�kere-�ga.

Akit ringattam vigy�zva, �lben,
�h hogy agg�dtam - elveszik tõlem!

De begyes kedv�k szivemre r�sz�llt,
let�rte ott az ir�gy vir�gsz�lt.

�s ment a kedves, sz�pen, derûsen,
karcs� sz�l hajlott ut�na hûsen!

1925. j�n. / 1928

T�ZEK �NEKE

Ott alszunk a sz�raz f�ban, villog� bõ sz�nrak�sban,
ifju asszony keze kelt,
sustorgunk a katlanokban, szikr�nk pattog �gy szalad,
p�rt adunk a szõke kõnek, k�v�r darab husok fõnek
f�l�tt�nk a tarka cinfedõ alatt.

Z�ld fa lombjait bekapjuk, vastag nyelvvel megforgatjuk,
sz�rnyû szarvval szerteh�nyjuk, z�zzuk az avart,
bika derek�ra kormot rovunk ha borj�ra morgott s tokly�-
t�l�kkel l�kelni, �klelni akart -
piros pozsg�s ifiakban csimb�kos gy�m�lcs�nk csattan
csatakban csord�tva rengõ velõt �s tejet,
gy�m�lcs pattan visszacsap�, d�h�ngõk ijj�nak val� �gakon, melyek
õserdõben sz�zadhosszat ropog�san hajladoznak, bõr�kbõl meg bomlik,
forr a l�
s roppant arany madarakat nyujtanak a t�gas �g fel�!

Kerek kazal tetej�ben Isten guggol �rd�gk�pben, v�r�s
paprikaujjakkal dalunk pengeti,
g�rd�lõ far�t a sok l�ny k�rbe rengeti,
nyujt�zkodnak a fi�kkal, m�g meg�rtik csendes �nek�nk,
s ha meg�rtik, �sszerogynak, p�rny�t hint fej�kre isten�nk,
z�rgõ im�kat rebegnek, f�ldre rogyva �regednek, �regen pedig
t�p�r�d�tt kicsi test�k a mi erõs hamvainkba r�va fektetik.

1925. j�n. / 1928

HAJNALBAN KEL F�L, MINT A P�KEK

Kedvesem erõsderek�, karcs� asszony,
�ltem m�r rep�lõg�pen, magasb�l õ is kicsinek l�tszik,
de pil�tal�temre is megbecs�ln�m.

Maga mossa a ruh�t, a hab �lmodozva reszket karjain,
let�rdel, mintha im�dkozna, f�lsik�lja a padl�t �s nagyot
kacag, ha elv�gezte,
kacag�sa mint az alma, melybe h�jjastul bel�harap,
olyankor az is hangosan nevet,
ha kenyeret dagaszt, hajnalban kel f�l, mint a p�kek, akik
a j�ls�tõ kemenc�k rokonai,
hossz� lap�ttal õrk�dnek f�l�tt�nk,
f�lverõdik a liszt �s odasz�ll a sz�p, szabad mell�kre, ahol
meg nyugodtan elalszik,
mint kedvesem a j�szag� �gyban, hogy elmosogatott
s tiszt�ra �lelte sz�vemet.

Feles�gem is ilyen lesz, ha majd eg�sz emberr� n�v�k
�s megh�zasodom, mint az ap�m.

1925. j�l.

FIATAL ASSZONYOK �NEKE

Pih�s, huncut, g�rbe �llunk,
form�s fej�nk, f�rge l�bunk, sz�p egyenes, feh�r h�tunk,
meg a szem�nk, meg a sz�nk.

T�ncos-hajl�s l�ngot rakunk, s�t�nk, fõz�nk
s hogy az arcunk t�zesedik, a kal�csnak k�nyesedik,
f�nyesedik fonatja.

Kelleti mag�t a sz�l is, ny�lnival�, gy�nge mell�nk tapogatja,
j�szagunkat terelgeti, kerek szokny�nk emelgeti,
lobogtatja.

Takar�tunk, t�r�lget�nk, a hajunkat kontyba k�tj�k,
l�peget�nk, �gy ringatjuk, mint kakas a tar�jj�t.

Hûs derekunk hint�z�sa, karunk-farunk hull�mz�sa,
mint harmatos, magas fûben t�z-h�sz k�v�r, v�g gyerek
sivalkodva, meztelen�l ha rak�son hempereg.

Hogy az urunk megj�n este, mosd�v�zzel, vacsor�val, cs�kkal v�rjuk
ingerked�nk, j�tszadozunk, csics�tjuk, ha bajjal van,
eg�sz �jjel �lelgetj�k
s g�mb�ly�dõ kis hasunkat n�zegetj�k hajnalban.

1925. j�l. - aug.

[BIBLIAI]

A te hajad k�v�rf�rtû feket�ben lecsordul,
Mint a j�illat� k�tr�ny,
Mikor k�thekt�s kond�rb�l gõz�l�gve kifordul.
Lebeg is, mint h�rom csapat
Erõs test�, fodor fekete holl� -
A te melled, szerelmesem,
Szõke kenyerekkel teli kosarakhoz hasonl�

Rokona vagy
A nagy
Meleg teheneknek,
Melyek tejszag� csord�ban
F�zes parton
Egym�s mell� heverednek. -
F�r�dj�nk meg a foly�ban, sz�v a sz�vben,
Hiszen mi is tiszt�k vagyunk,
H�tha mi is elfolyunk a tiszta vizben.

Tiszta vagyok, az�rt vagyok,
Mert szeretlek,
L�tom �n az Istent, amint
Sziv�t adja a szivednek.
Hogy tebenned j�tt most el�m,
Azt is l�tom -
Õ az �n �r�k szerelmem
S a hal�lom.

Szerelmesem, mi m�r egym�st �gy kiv�njuk, �gy szeretj�k,
Hogy ruh�nkat, szem�rm�nket, alig vett�k, m�r levetj�k.
Akkor is, amikor �nr�m sok sz�rny� �s nagy kõ esn�k
�s te k�nny� fellegeken hever�szn�l, mint az est�k.

Most ak�r a t�rt�nelem Eur�pa k�t z�g�ba sz�tzavarhat,
Megszerethetsz m�sik fi�t, aki t�ged igy akarhat.
Szerelmesen, mint �n veled, evezhettek f�l a viznek -
Csak az Istent, szerelmesem,
Az �n sz�p, nagy Istenemet,
Megõrizzed.

1925. j�l. - aug.

NAGY V�ROSOKR�L BESZ�LT A MESSZI V�NDOR

Nagy v�rosokr�l besz�lt a messzi v�ndor
Ott az emberek nem ismerik egym�st
A katon�k se hordanak pusk�t, hanem a nagy tereken muzsik�lnak
Sokan gyûlnek oda, a gyerekeket magasra tartj�k, ugy hallgatj�k
Meghallgatj�k, azt�n odahaza elmes�lik, milyen sz�p volt
�s azok is �r�lnek neki
A l�nyok ott is kinevetik a fi�kat, de az�rt szeretik õket
F�nyes nappal is szeretik egym�st
Nagy hidak vannak, amelyeken el lehet �lldog�lni �s n�zni
a vizet meg a haj�kat
�szk�lnak ide oda, az utasok meg hangosan f�lkacagnak
Hirtelen elhallgatnak s �gy n�zik a nagy vizet, amint
komolyan elmegy a hull�mok alatt
Azok meg csillognak, mint a peng�k
S olvashatni a gy�ny�rû k�nyveket, akkora nagy a vil�goss�g
Pedig m�r eg�szen beesteledett.

1925. aug. [?]

A NAGY V�ROSOKAT

A nagy v�rosokat sehogysem tudom elfeledni,
az idegen is csak r�luk besz�lt, a mi kert�nket �szre se vette,
nem is tudom, mi hozta ide, a szinh�zba se j�tt el hogy h�ttuk,
a szomsz�d kisasszonnyal se t�rõd�tt, pedig azt mindenki megcsod�lja,
szõke �s magas mint a torony a h�zak f�l�tt,
ha megy az ucc�n, ablakba �llnak, ugy n�znek ut�na az
asszonyok is, azt�n s�hajtva fõzik tov�bb a j� vacsor�t,
hallgatagon megter�tik az asztalt �s v�rnak,
m�g nem besz�lt�nk, csak mosolyogtunk, de �n az�rt k�sz�n�k n�ki,
ha tal�lkozunk,
õ meg �ppen csak r�pillantott,
csak elment mellette, hozz� se nyult a kalapj�hoz.

�n akkor is k�sz�nn�k n�ki, ha l�ttam volna nagy v�rosokat,
ahol szebbek a kisasszonyok,
karcs�bbak mint a diabol� �s magosabbak, ott a torony is magosabb,
hajladoznak, ha f� a sz�l �s kipirulva lefogj�k szokny�jukat,
�n akkor is k�sz�nn�k n�ki, akkor m�g meg is sz�litan�m
s a nagy v�rosokat, ahol m�g õ se j�rt,
nagyon sz�pen neki is elmes�ln�m.

1925. aug. [?]

IFJ�MUNK�S

Gyere, menj�nk �desap�dhoz, ott �l a l�mpa elõtt
Fekete kenyeret eszik, friss vizet �nt a pohar�ba, csobog,
mint a fiatal �llatok lelke
Mindj�rt meghallj�k szomsz�dai, keresztet vetnek, lehajolnak,
f�lemelik a roppant lakatot
S csitt csatt - bez�rj�k ajt�ikat.

No gyere m�r, a k�m�ny f�stje k�kebben sz�ll most otthon�ba -
Bizony, hogy nagyon szeret t�ged az �desap�d �s nagyon v�r -
Kimegy este a v�rossz�lre, azt�n f�radtan hazaballag -
Any�ddal m�g �bren van sok� -
Kiny�lik neh�z tenyer�k, no gyere m�r -
Ideje, hogy a p�v�k sz�tt�rj�k gy�ny�rû farkaikat.

1925. aug. [?]

MUNK�S

Tedd le kiss� a szersz�mokat
Engedd szabadon szivedet ac�lhomlok� bar�taival
Sok mindent akarok elmondani elfeledett testv�reidrõl,
akik a v�n f�k gy�kereit betakarj�k
Hov� melegen b�nak a k�gy�k, isznak a csillagok szel�d
tej�bõl, azt�n sz�p halk �nekbe fognak
�rny�kk�p�k is kics�szik a f�lõs gyerekek �lmaib�l -
S�padtak azok �s meghalnak, mire az �g tehene meg�rkezik
bõ, meleg aj�nd�kkal.

�s elhoztam �n a madarat is, hisz te akartad
Egyszer�en akarok sz�lni, hisz te akartad
Mindent, amit meg�rintettem, odaadok a kezeidbe,
Mindent elmondok, amit elõtted elhallgattak.

1925. aug. [?]

VISZEM A F�LDEM

Magyar vagyok, de eur�pai.
P�rizs, szeress, �n f�ldemet viszem,
Sz�p f�ldemet, mely cs�kjaidra v�r,
Mert nem cs�kolja itten senkisem.

Telt melleire varjak sz�llanak,
Erõs hus�ban vakondok lakik -
P�rizs, te nagy vagy s az �n f�ldem is
Nagy t�ncos v�rosokr�l �lmodik!

Bõ�zû sz�ve s�t�ten csorog,
R�szeg szag�t�l t�ntorog a sz�l -
A neh�z, zs�ros telev�ny al�l
V�rosok tornyos �r�me besz�l.

Csak egyszer megfoganja �lmait
S karcs� tornyokkal csengve �nekel -
P�rizs, szeress, �n f�ldemet hozom
�s cs�kjaidat n�ki viszem el.

1925. aug.

L�TOD?

A nap kigyulladt vonata elrobogott
Egykedv� k�sz�b�m elõtt.

Eredj csak
A te l�baid nyoma
Nem f�j m�r n�ki t�bb�.

Cs�nd van
Csak egy csobban�s:
K�v�r halamat visszaadom a foly�nak
Egy surran�s:
Gy�nge madaram visszaadom a mezõnek
Eredj csak
Elfedezi megcsorbult level�t
A vir�g.

L�tod?
M�r esteledik.

1925 õsze

A TAVI TORONY HARANGOZ�JA

Takar�kos emberhez illõn
R�paleveleket kevertem doh�nyomba
Ez�rt pip�m
Igen h�l�s volt
G�th�s szavakkal noszogatott
K�ksziv�
Fia ut�n
S hogy el�rtem a tavi toronyhoz
Az est�li viol�k lelke
A szûz kicsi fi�k�k tav�nak m�ly�n
M�r k�lt�gette
Az aranyhaj�t:
- No �bredj, l�tod, ma is oly sokat nõtt�nk
M�r a boltos is azt mondta: Urfi
S j�võre m�r eg�sz biztosan
Hossz� nadr�got vesz nek�nk
Az �desany�nk - -

�s ott
A hi� n�mbernek rakott toronyban
Az alkoholtilalom ellen�re
Felk�t�tte mag�t
A harangoz�.

1925 õsze

PIROSSZEMÛ

Sok sz�rnyad alatt melengeted
Egy�gy�, szebbik szivemet.
M�r hullnak a legpirosabb alm�k,
Õk is
Visszagondolnak szemedre.
Pirosszemû madaram hol vagy?
Bej�rtam
Sok fekete f�ldet ut�nad.
Rep�lj csak.
Azt�n gyere vissza. �n v�rlak.
�s sokat j�rk�lok az ucc�n, keresem
Piros nyomod a levegõben.
Kavicsokat dobtam a foly�ba,
Õ is itthagy most engem.
Oly magos h�zak k�zt �lek.
El is veszn�k, ha nem vigy�zna r�m
Neh�ny ittfelejtett �neked. Pedig
Szeretn�k nagyobb lenni mint a h�zak -
Megl�tn�l messzirõl, amint
Szemem f�l� emelt teny�rrel
N�zelõd�m �s szomor� vagyok.
Pirosszemû madaram hol vagy?
Sok sz�p f�ldet bej�rtam ut�nad.

1925 õsze

OLYAN BOLOND VAGY

Olyan bolond vagy
Szaladsz
Ak�r a reggeli sz�l
M�g el�t valamelyik aut�.
Pedig lesik�ltam kis asztalomat
�s most
Tiszt�bban vil�git kenyerem enyhe f�nye.
No gyere vissza, ha akarod
Veszek takar�t vas�gyamra
Egyszer�, sz�rke takar�t.
Illik az
Szeg�nys�gemhez, aki szeret t�ged
�s az �r is szereti nagyon
�s engem is szeret az �r
Nem j�n soha nagy f�nyess�ggel
Nem akarja, hogy elromoljanak
Szemeim, akik
Nagyon kiv�nnak l�tni t�ged
�s nagyon sz�pen n�znek majd ter�d
Ha visszaj�ssz
Vigy�zva foglak megcs�kolni
Nem t�pem le r�lad a kab�tot
�s elmondom mind a sok tr�f�t
Mert sokat kieszeltem az�ta
Hogy te is �r�lj
Majd elpirulsz
Len�zel a f�ldre �s kacagunk
Hangosan, hogy behallatszik szomsz�dunkba
A sz�tlan, komoly napsz�mosokhoz is behallik
�s f�radt, �sszet�rt �lmukban majd elmosolyodnak õk is.

1925 õsze

ISTEN

L�ttam Uram, a hegyeidet
S olyan kicsike vagyok �n.
Szeretn�k nagy lenni, hozz�d hasonl�,
Hogy k�sz�b�dre �lhessek. Uram.
Odatenn�m a szivemet,
De apr� szivem hogy tetszene n�ked?
Roppant hegyeid dobog�s�ban
Elv�sz õ gy�nge dadog�sa
S �gyam alatt h�l meg a b�nat:
M�rt nem tudom h�t sokkal szebben?
Mint a hegyek �s mint a f�vek
Sziv�kben sz�p z�ld t�zek �gnek
Hogy az elf�radt bogarak mind hazatal�lnak, ha esteledik
S te nyitott teny�rrel, t�rdig csobog� nyugalomban
Ott �llsz az utjuk v�g�n -
Meg nem zavarlak, �n Uram,
Eln�zel kis vir�gaink f�l�tt.

1925 õsze

F�LIDÕ: 0-0

V�r�s dressz�nk�n elmaradt nyarak
V�rl�d�t�, nagy forr�s�ga izzik. Gyerekek,
F�lidõ: 0:0. A vizek
Okos erõvel el�ntenek mindent.
�rzitek-e, hogy �rad az idõ? S a v�r,
Sz�p, ifj� v�r�nk l�ktetõ lovak
M�dj�ra harmatos mezõn nyerit. Ma nincs,
Ki �hitattal meg ne irigyeln�
Bar�ti jobbunkat, melyet
Odanyujtunk a roskad� vil�gnak.
F�lidõ: 0:0; karcsu tagjainkb�l
Hajb�koljatok ki c�drusok,
K�vek, t�zek �s elektromos �lmok!
Õrizz�tek, mint k�v�r kisdedet
J�võ nagy orsz�gl�sunkat, ahol
Sz�pek, tiszt�k �s becs�letesek
Maradhatnak j�, gy�nge t�rsaink.
Idegen aut�k taposnak el. Erõs
Kov�csok mark�ban a vas
Kipirul, mint a fiatal le�ny,
Ha futva �r vir�gai k�z�. Mi m�r
Meg sem tudn�nk maradni, �ld�g�lni,
A t�vcs�ves, k�nyelmes p�holyokban.
Egy poh�r friss vizet s azt�n tov�bb -
Kedv�nkre gyõz�nk:
F�lidõ: 0:0, gyerekek -
H�tunk m�g�tt a Sz�l, a Nap s az Isten!

1925 õsze

PIL�TA

Sz�p sz�l leg�ny vagy, egy r�p�l�ssel
Magosabb vagy a magos mad�rn�l.
Csinos mesters�g a ti�d, de az az eny�m is.
Szijjas nyergedben h�trad�lsz, n�zed, hogy a f�ld elfordul kelet fel�,
�n meg hosszu seprûvel takar�tom az egyes�let poros termeit,
Tagok se nyitj�k ilyenkor erõs l�k�ssel sarkig az ajt�t,
T�rva �ll az, a nap arany deszk�kat nyujt be rajta.
Papir is akad, h�t lehajolok, derekamra dõl a sepr�ny�l,
Ugy b�m�szkodik f�lfel� �s verset is �rok,
Azt se magamr�l, olyan egyszer� az �letem.
Sz�llj, csak sz�llj, �n �gyellek t�ged, a rendõr is f�lemeli
szigor� fej�t -
Hegyes sisakja k�t sz�l�n k�t torony karcsu p�zn�ival -
Nyujtott nyakkal futnak a lovak, a tejes kann�k �ssze-koc�dnak,
�t ujj k�z�tt a f�lnyujtott alma csillog.
Te elr�p�lsz,
A felhõk gyûrõdnek, mint a paplanod,
Lassan te is meg�regedsz, hosszu szak�lladon �ts�t a napf�ny
S homlokod f�l�tt az �g
Lehorpad �s f�lduzzad megint
A fiatal l�nyok szag�t�l.

1925 v�ge

KOV�CS

Kov�cs, kov�cs, f�lgyûrted j�l az inget,
azt�n megemelted k�t sz�p gyereked �s bem�rtottad a tûzbe.
Most ott pirosodnak, ahol a fiatal mad�r!
Meg ahol a sokkal nagyobb vir�gok, melyeket oda k�ne
tenni a h�zad el�.
A nap is ott k�l ha megl�b�lod fejed f�l�tt a kalap�csot
s az �llõ
megcsend�l bel�, ak�r a dalol�k szive.
Ez a legk�kebb tavon �l, ahol a halak vert ez�st lelke nyugszik,
este elj�n tiszt�n, k�ken, bekocog minden ablakon:
Kalap�lj csak, hiszen sz�peket kalap�lsz te!
A juharfa is �gy nõ, ahogy nagyot l�psz, f�ty�lsz �s a
homlokod megb�k�d!
Te vagy a kov�cs �s kikalap�lod
a vir�gokat.

1925