- Nem - mondta a kis herceg. - Bar�tokat keresek. Mit jelent az, hogy "megszel�d�teni"? 
- Olyasmi, amit az emberek nagyon is elfelejtettek - mondta a r�ka. - Azt jelenti: kapcsolatokat teremteni. 
- Kapcsolatokat teremteni? 
- �gy bizony - mondta a r�ka. - Te pillanatnyilag nem vagy sz�momra m�s, mint egy ugyanolyan kisfi�, mint a t�bbi sz�z- meg sz�zezer. �s sz�ks�gem sincs r�d. Ahogyan neked sincs �nr�m. Sz�modra �n is csak ugyanolyan r�ka vagyok, mint a t�bbi sz�z- meg sz�zezer. De ha megszel�d�tesz, sz�ks�g�nk lesz egym�sra. Egyetlen leszel sz�momra a vil�gon. �s �n is egyetlen leszek a te sz�modra... 
- Kezdem �rteni - mondta a kis herceg. - Van egy vir�g... az, azt hiszem, megszel�d�tett engem... 
- Lehet - mondta a r�ka. - Annyi minden megesik a F�ld�n... 
- �, ez nem a F�ld�n volt - mondta a kis herceg. 
A r�ka egyszeriben csupa k�v�ncsis�g lett. 
- Egy m�sik bolyg�n? 
- Igen. 
- Vannak azon a bolyg�n vad�szok? 
- Nincsenek. 
- L�m, ez �rdekes. H�t ty�kok? 
- Nincsenek. 
- Semmi sem t�k�letes - s�hajtott a r�ka. De azt�n visszat�rt a gondolat�ra: - Nekem bizony egyhang� az �letem. �n ty�kokra vad�szom, az emberek meg �nr�m vad�sznak. Egyik ty�k olyan, mint a m�sik; �s egyik ember is olyan, mint a m�sik. �gy azt�n meglehetõsen unatkozom. De ha megszel�d�tesz, megf�nyesedn�k tõle az �letem. L�p�sek nesz�t hallan�m, amely az �sszes t�bbi l�p�s nesz�tõl k�l�nb�zn�k. A t�bbi l�p�s arra k�sztet, hogy a f�ld al� b�jjak. A ti�d, mint valami muzsika, elõcsalna a lyukamb�l. Azt�n n�zd csak! L�tod ott azt a b�zat�bl�t? �n nem eszem kenyeret. Nincs a b�z�ra semmi sz�ks�gem. Nekem egy b�zat�bl�r�l nem jut eszembe semmi. Tudod, milyen szomor� ez? De neked olyan sz�p aranyhajad van. Ha megszel�d�tesz, milyen nagyszerû lenne! Akkor az aranyos b�z�r�l r�d gondolhatn�k. �s hogy szeretn�m a b�z�ban a sz�l susog�s�t... 
A r�ka elhallgatott, �s sok�ig n�zte a kis herceget. 
- L�gy sz�ves, szel�d�ts meg! - mondta. 
- K�sz �r�mest - mondta a kis herceg -, de nem nagyon �rek r�. Bar�tokat kell tal�lnom, �s annyi mindent meg kell ismernem! 
- Az ember csak azt ismeri meg igaz�n, amit megszel�d�t - mondta a r�ka. - Az emberek nem �rnek r�, hogy b�rmit is megismerjenek. Csupa k�sz holmit v�s�rolnak a kereskedõkn�l. De mivel bar�tkereskedõk nem l�teznek, az embereknek nincsenek is bar�taik. Ha azt akarod, hogy bar�tod legyen, szel�d�ts meg engem. 
- J�, j�, de hogyan? - k�rdezte a kis herceg. 
- Sok-sok t�relem kell hozz� - felelte a r�ka. - Elõsz�r le�lsz sz�p, tisztes t�volba tõlem, �gy, ott a fûben. �n majd a szemem sark�b�l n�zlek, te pedig nem sz�lsz semmit. A besz�d csak f�lre�rt�sek forr�sa. De minden �ldott nap egy kicsit k�zelebb �lhetsz... 
M�snap visszaj�tt a kis herceg. 
- Jobb lett volna, ha ugyanabban az idõben j�ssz - mondta a r�ka. - Ha p�ld�ul d�lut�n n�gykor �rkezel majd, �n m�r h�romkor elkezdek �r�lni. Min�l elõr�bb halad az idõ, ann�l boldogabb leszek. N�gykor m�r tele leszek izgalommal �s aggodalommal; f�lfedezem, milyen dr�ga kincs a boldogs�g. De ha csak �gy, ak�rmikor j�ssz, sosem fogom tudni, h�ny �r�ra �lt�ztessem d�szbe a sz�vemet... Sz�ks�g van bizonyos szertart�sokra is. 
- Mi az, hogy szertart�s? - k�rdezte a kis herceg. 
- Az is olyasvalami, amit alaposan elfelejtettek - mondta a r�ka. - Att�l lesz az egyik nap m�s, mint a m�sik, az egyik �ra k�l�nb�zõ a m�sikt�l. Az �n vad�szaimnak is megvan p�ld�ul a maguk szertart�sa. Eszerint minden cs�t�rt�k�n elmennek t�ncolni a falubeli l�nyokkal. Ez�rt azt�n a cs�t�rt�k csod�latos nap! Olyankor eg�szen a szõlõig els�t�lok. Ha a vad�szok csak �gy ak�rmikor t�ncoln�nak, minden nap egyforma lenne, �s nekem egy�ltal�n nem lenne vak�ci�m. 
�gy azt�n a kis herceg megszel�d�tette a r�k�t. S amikor k�zeledett a b�cs� �r�ja: 
- �! - mondta a r�ka. - S�rnom kell majd. 
- Te vagy a hib�s - mondta a kis herceg. - �n igaz�n nem akartam neked semmi rosszat. Te erõsk�dt�l, hogy szel�d�tselek meg. 
- Igaz, igaz - mondta a r�ka. 
- M�gis s�rni fogsz! - mondta a kis herceg. 
- Igaz, igaz - mondta a r�ka. 
- Akkor semmit sem nyert�l az eg�sszel. 
- De nyertem - mondta a r�ka. - A b�za sz�ne miatt. - Majd hozz�fûzte: - N�zd meg �jra a r�zs�kat. Meg fogod �rteni, hogy a ti�d az egyetlen a vil�gon. Azt�n gyere vissza elb�cs�zni, s akkor majd aj�nd�kul el�rulok neked egy titkot. 
A kis herceg elment, hogy �jra megn�zze a r�zs�kat. 
- Egy�ltal�n nem vagytok hasonl�k a r�zs�mhoz - mondta nekik. - Ti m�g nem vagytok semmi. Nem szel�d�tett meg benneteket senki, �s ti sem szel�d�tettetek meg senkit. Olyanok vagytok, mint a r�k�m volt. ugyanolyan k�z�ns�ges r�ka volt, mint a t�bbi sz�z- meg sz�zezer. De �n a bar�tomm� tettem, �s most m�r egyetlen az eg�sz vil�gon. 
A r�zs�k csak feszengtek, õ pedig folytatta: 
- Sz�pek vagytok, de �resek. Nem lehet meghalni �rtetek. Persze egy ak�rmilyen j�r�kelõ az �n r�zs�mra is azt mondhatn�, hogy ugyanolyan, mint ti. Holott az az igazs�g, hogy õ egymaga t�bbet �r, mint ti valamennyien, mert õ az, akit �nt�zgettem. Mert õ az, akire bur�t tettem. Mert õ az, akit sz�lfog� m�g�tt �vtam. Mert r�la �ld�stem le a herny�kat (kiv�ve azt a kettõt-h�rmat, a lepk�k miatt). Mert õt hallottam panaszkodni meg dicsekedni, sõt n�ha hallgatni is. Mert õ az �n r�zs�m. 
Azzal visszament a r�k�hoz. 
- Isten veled - mondta. 
- Isten veled - mondta a r�ka. - Tess�k, itt a titkom. Nagyon egyszerû: j�l csak a sz�v�vel l�t az ember. Ami igaz�n l�nyeges, az a szemnek l�thatatlan. 
- Ami igaz�n l�nyeges, az a szemnek l�thatatlan - ism�telte a kis herceg, hogy j�l az eml�kezet�be v�sse. 
- Az idõ, amit a r�zs�dra vesztegett�l: az teszi olyan fontoss� a r�zs�dat. 
- Az idõ, amit a r�zs�mra vesztegettem... - ism�telte a kis herceg, hogy j�l az eml�kezet�be v�sse. 
- Az emberek elfelejtett�k ezt az igazs�got - mondta a r�ka. - Neked azonban nem szabad elfelejtened. Te egyszer s mindenkorra felelõs lett�l az�rt, amit megszel�d�tett�l. Felelõs vagy a r�zs�d�rt... 
- Felelõs vagyok a r�zs�m�rt - ism�telte a kis herceg, hogy j�l az eml�kezet�be v�sse