Kapcsolj le mindent
Kapcsolj le mindent
Csak a készenléti fények égnek
A szemedbe sárgán,
Pirosan a többi készüléknek
A viccből kifogytunk
Nekiálltunk hát a szexnek

Szomorú lettem, hogy
Ezek a testek megint mibe kezdtek

Hülyék a testek
Mindig ugyanúgy reagálnak
Mint a reflexe
A Pavlov kutyájának
Üregbe húst
Üregbe húst temetni

Én ott sem voltam
De mégse tudom elfeledni

Én ott sem voltam
De mégse tudom elfeledni

Kapcsolj le mindent
Csak a készenléti fények égnek
A szemedbe sárgán,
Pirosan a többi készüléknek
Üregbe húst
Üregbe húst temetni

Én ott sem voltam

Szomorú lettem
Én ott sem voltam

Szomorú lettem,
Hogy ott sem voltam

Ha ez a vég
Fényben úszunk, minden részünk utoljára szép
Fogak villognak hátul szotyolázik a tartalék
Fényes hasak, piros ledek de sok robot jött el máma
Ma van utoljára ekkora lárma

Bízzál bennem űrbázis én jó fiú vagyok
Látod nincs is kedvem mégis ezekkel táncolok
Aztán a WC előtt egy nő a fülembe ordítja, hogy hátha
Ma van utoljára ekkora lárma

Ha ez a vég, nekem tetszik
Ha ez itt a vég, hát az nagyon derék

A benzinkútról az országútra extra speeddel, fú de durva
Lányok nevetnek hátul, aztán elhallgatnak újra
Közben lopva nézik egymást, hátha a másik jól csinálja
Itt a mindenki más hogyan empiriálja szabályoz, kérem szépen

Sok munka van abba' ám, hogy ennyire félősek
Halottak vezetnek itt riadt kis élőket
Az istenük tököl, de minden nap úgy van, hogy hátha
Ma van utoljára ekkora lárma

Ha ez a vég, nekem tetszik
Ha ez itt a vég, hát az nagyon derék

Vér és bél
Kis PR-munka, s egy perc alatt
Romló húson selyem szalag
Se istenek, se állatok
Se növények neve nem maradt
Meg a fejemben
Van egy ablak
Ott dobáltam mindent ki
Maradjatok este otthon
Ma lesz a TV-ben
A "Vér és bél", brazil sorozat
Régóta megy
Székláb beszél tapétához
Közbe jönnek legszebb lányok
Amit szeretnek
Az mind divatba jön

Mi mind lenni híres sztárok
Párosodunk
Úszó selymen
Álmok hátát simogatjátok
Úgy mennek a
Vágóhíd felé

Árammal vert régi szárnyak
Tartanak fenn a föld fölött
Agyhalált halt izmos tárgyak
Amit szerettem
Az mind divatba jött
Századik kör
A dolog körül
A zsír felfénylik
A zsiger örül
Alany nincsen
Csak klassz tárgyak
Meg árammal vert rángó szárnyak
Ugye anyu
Emlékszel még
A vérpörköltre
A zsírtónál
Májusban, '77-ben
Na, azok voltak a régi szép idők

Világ végi PR-tábor
Összetört Űr tükrén táncol
Olyan jó, hogy nincsen Isten
Megkönnyebbült
Kicsit minden

Az autóm és én I.
Az autóm és én vagyunk az utolsó hősei a világnak
Megyünk át rajta, mint akiket valahol várnak
Az út végén egy lány a háza elé áll és ott vár
S ma megjövünk, tudja is, lát is már, de csak ott áll

S a lemenő Nap fénye csillan meg sok króm alkatrészen
Én készen vagyok csak a világ nincs teljesen készen

A legbátrabb srácok már be vannak állva
A legszebb lányok már ki vannak égve
A legjobb dumák már el vannak szállva
S a legjobb részek nincsenek az egészben

Csak én meg az én autóm vagyunk szerintem készen
Arra, hogy ez az út végre véget érjen

A lemenő Nap fénye csillan meg sok króm alkatrészen
Én készen vagyok csak az út nincs teljesen készen
Hogy véget érjen

Hullám tanulmány
Nincsenek a strandon csak sirályok és tócsák
Végig a fövenyen vakondok tolják
A helyéről a földet, más mozgás alig van
Csak a hullámok nyomják örök edző táborukban
Más minden úgy van, ahogy hagytam

Könnyű átmozgató edzés a nagy mérkőzés előtt
Minden hullám jellem, s demonstrál nagy erőt
Midőn a kövekkel épp' szkanderol a parton,
De egyik se' fog győzni, hiszen az edzőjük én vagyok
Mind én hajtom

Mialatt az ég
Mialatt az ég épp' nagyon kék volt
És a tavon egy vitorlást a szél éppen odébb tolt
És pont nem haragudott senkire épp' senki
Bár gyanús volt, hogy most fog majd minden tönkremenni

Minden, amit eddig még nem láttunk meghalni
Csak megszoktuk, hogy haldoklik, de oly' szépen volt annyi
Minden kis részletnek, hogy divatja lett meg sármja
Ha a nagy művész a haldoklást jó pénzér' cukorba mártja

Te meg nem felejtesz el, én meg nem talállak meg
Soha többé nem találunk élőlényeket
Biztos vannak, nem azér', csak a módszer régi már
Hogy akármerre lövöldözz ahhoz kevesen vannak, kár

Hogy akármilyen nyilat lősz ki, akárhová megy
Soha többé nem talál el élőlényeket
Biztos vannak, nem azér', csak a módszer régi már
Hogy akárhová lövöldözz ahhoz kevesen vannak, kár

És titokban mindenki bele is törődött,
Hogy jó lesz ahogy lehet, volt, aki elrejtőzött
Gyerekkel meg ilyenek, érzelmes jelenet,
De ne gondolj most bele, bár vannak ám ilyenek

Inkább dőlj a széken hátra, és nézd ahogy apránként
A jóslatok betelnek, nincs itt semmi kétség
És nekem is kell valaki, akivel majd csinálom
Befelé az orron, kifelé a szájon

Nem felejtesz el, én meg nem talállak meg
Soha többé nem találunk élőlényeket
Biztos vannak, nem azér', csak a módszer régi már
Hogy akármerre lövöldözz ahhoz kevesen vannak, kár

Hogy akármilyen nyilat lősz ki, akárhová megy
Soha többé nem talál el élőlényeket
Biztos vannak, nem azér', csak a módszer régi már
Hogy akármerre lövöldözz ahhoz kevesen vannak, kár

Mialatt az ég épp' nagyon kék volt
És a tavon egy vitorlást a szél éppen odébb tolt
És egy kis madár éppen egy kis bogarat evett
Bár gyanús volt, hogy minden ilyen jól hogy mehet?

Te meg nem felejtesz el, én meg nem talállak meg
Soha többé nem találunk élőlényeket
Akármilyen nyilat lősz ki, akárhová megy
Soha többé nem talál el élőlényeket

Biztos vannak, nem azér', csak a módszer régi már
Hogy akármerre lövöldözz ahhoz kevesen vannak, kár
Hogy akármilyen nyilat lősz ki, akárhová megy
Soha többé nem talál el élőlényeket

Kicsit hadd
Gyerek vagy ám még, az anyud ébreszt,
Hogy a 7-es buszt el kell, hogy érjed
Te meg csak fekszel és olyan jó vagy
És olyan rossz lesz, "anyu még kicsit hadd"

Szeretek nézni körül sötétbe
Nem látok semmit más már nem fér be
A paplan alá te vagy én, vagy-vagy
Ugye nem lesz rossz, "anyu még kicsit hadd"

Egy kicsit had
Anyu még egy kicsit hadd
Egy kicsit hadd
Egy kicsit hadd maradjon minden így

Ez volt hasonlat szájadba rágva
Adok falatot, ha ki van tátva
Vagyok a galamb, ki vagyok sütve
Vagyol a nagy strucc, a fej beütve

Homokos, vizes síkba bedugtad
Mer' olyan rossz lesz, "anyu még kicsit hadd"
A paplan alá te vagy én, vagy-vagy
Ugye nem lesz rossz, "anyu még kicsit hadd"

Egy kicsit hadd
Maradjon minden így anyukám

(Hadd, hadd, hadd maradjon minden így anyukám)

De sok a problem és mind globális
Vannak projektek, meg mentő bácsik
Fülükbe zsinór abba mondják be
Nekik a tutit, anyu még kicsit ne!

Vagyok a galamb, ki vagyok sütve
Vagyol a nagy strucc, a fej beütve
Homokos, vizes síkba bedugtad
Mer' olyan rossz lesz, "anyu még kicsit hadd"

Egy kicsit hadd
Maradjon minden így anyukám

Nincs nagy baj
Találtam magamnak pár dolgot
Na dolgok, mondtam, most maradtok
Veszek nektek szép ruhát,
Kólát meg kakaós csigát

Játszódjatok, a kertben hever
A lábatok előtt minden, ami lehet, hogy kell
Minden, ami kell lábatok előtt hever

Minden jó lesz, minden jó
Ez az én kertem és
Boldog lesz benne minden Földlakó

Nincs nagy baj maradt még pár dolog
Amivel sokáig elvagyok
Nézem őket, jó nekik
Aztán elmennek, ha meguntak itt

Minden jó volt, minden jót
Köszönnek és becsukják maguk mögött az ajtót

Nincs autóm, de én még ma is benne ülök és megyek vele és elromlik és megcsinálom és megtankolok és teszek bele annyi kilométert, hogy a végén nem tudom eladni, ha akarnám se és benne ülök, mikor kitolják elrohadni a kert végébe, és zöldek nőnek a motorházba és galambok szarnak a szélvédőre és benne alszom, mikor odatalálsz, így nem tudod meg egyelőre, hogy mennyibe kerül ez a kocsi, de majd mindjárt felébredek és megmondom majd akkor neked, hogy ez a kocsi itt a tied.


Még egyszer
Köszönöm, hogy mikor királynak hittem magam
Nem szóltál és hagytál egy ideig az udvarodba' kóborolni
Hogy az alattvalóid is beavattad és ők is hódoltak nekem
Jó móka lehetett, de én is megtaláltam a számításom

Csak még egyszer
Kapudon kopogtatok, aztán meg dörömbölök,
Hogy engedj be éjjel, ma éjjel

Köszönöm, hogy hagytál engem a félelmes nagy kertben eltévedni
És ott könnyű titkoknak járni a végére.
Már régóta azt játszom, hogy az is van, amit akkor láttam,
Mikor még a kertedben éltem, hogy menjen a többi
Köszönöm, hogy megy

Csak még egyszer
Kapudon kopogtatok, aztán meg dörömbölök,
Hogy engedj be éjjel
Ma éjjel

Már régóta azt játszom, hogy az is van, amit akkor láttam,
Mikor még a kertedben éltem, hogy menjen a többi
Menjen a többi, menjen a többi

Még egyszer
Kapudon kopogtatok, aztán meg dörömbölök,
Hogy engedj be éjjel

Még egyszer, (ma) éjjel

Fogás volt temérdek
Fogás volt temérdek, de csak egymást ettük
És megjegyezve sok sebet aludtunk el együtt
Ott mi egymáson felültem s látom
Mi lettünk a szörnyeteg, de nem ijedtünk meg

Kapcsoljál villanyt, öltözzünk fel
Kint már csinálják, vegyüljünk el
Kíváncsi vagyok, mi lesz a dolgom
Sétálok köztük és magamba' mondom

Mondjátok meg, mi lesz a dolgom
Üzenjetek nekem bármilyen módon

Irányítsatok, végre nincs bennem semmi,
Olyan, ami miatt ne tudnék én nektek megfelelni
Aki én voltam nincs már, aki én leszek nincs még
Szép a tavasz, szép a nyár is, de a legszebb a köztes lét

A torkomra belülről jég fagyott rá
Érzem, hogy olvad, de nem tart soká'
Megdermedt bennem valami végképp
Nincs romló hús, csak részvétlen szépség

Mondjátok meg, mi lesz a dolgom
Üzenjetek nekem bármilyen módon

Irányítsatok, végre nincs bennem semmi,
Olyan ami miatt ne tudnék én nektek megfelelni
Aki én voltam nincs már, aki én leszek nincs még
Szép a tavasz, szép a nyár is, de a legszebb a köztes lét

Fogás volt temérdek csak egymást ettük
És megjegyezve sok sebet aludtunk el együtt

Az emberek megértik
Az emberek megértik, ha nem szeretik őket
Hogy most eléggé olyanok lettek a körülmények
A Nyuszi meg a Télapó is csak bólint, hogy hát ez van
A filmek meg a könyvek is, csak ők sokkal okosabban

A nőnk nem akar dugni, a pasitok meg élni
Azér' néha megvan, az ember csak igényli
A kutyánk a macskánkat elmarta tőlünk
Pedig kéne, hogy elfusson valami előlünk

Ti is inkább féltek és az okból szerettek,
Hogy biztos nem bánt senki majd, ha kedvesek lesztek
És egyedül a tükörnél egy pár virágszirmot
Csupasz, sápadt testre tegyél, ha kinyílott

A bent gubbasztó lélek is úgy kínálja magát
Örökös használatra, hogy Isten fogja magát
És int, érti a vágyat, tudja a pompa okát
És látja, jöhetne bárki és ő jön, mer' igaz barát

Majd egyik nap azt találom ki, hogy másnap 100-on én nyerek és nő hegyek vesznek körül, de nem szeretek egyet sem, tehát párszor győzök, de már csak megszokásból, aztán egy másik nap tovább futok, tiszta erőből, ahogy csak tudok, amíg csak fel nem bukok, "Lélegezz!" - mondják a doktorok, de én nem tudok

Hang és fény
Nem figyeltem, bocs, pedig mentél TV,
Épp' az érzéstelenítős műsorod volt
Sok szép lány tapsolt, amíg betyárok dobálták
A tágra nyílt ember szembe a port

Csak hang legyen és fény, sok szép halott állat
Mutassa neked, hogy mennyivel jobb nálad

Szeretem, ha visztek, mindegy is hová
Egy vetélkedőben nyertem ezt az álmom
Valami dal szól gyerekkoromból, örülök, hogy a refrén
Még megy és lassan a többit is kitalálom

Csak hang legyen és fény, sok szép halott állat
Mutassa neked, hogy mennyivel jobb nálad

Egyedül fekszem, álmomban nővel voltam
Aztán felkelek és nézem kicsit az éjszakát
Egy pár szaros csillag nézi, hogy a szívem
Hogy lökdösi a Holdat az égen át

Csak hang legyen és fény, sok szép halott állat
Mutassa neked, hogy mennyivel jobb nálad

És egy leszedált ország tapsolgat a szarnak
Boldogan élnek, amíg csak meg nem halnak

Csak hang legyen és fény, sok szép halott állat
Mutassa neked, hogy mennyivel jobb nálad

Mutassa meg neked, mennyivel jobb lehet
Ha ő mutatja meg neked

Milyen a hang, milyen a fény,
Milyen vagy te és milyen én

Az autóm és én II.
Megyünk és közben nézem magunkat
Ahogy átvágunk a haldokló világon
Megállunk büfézni az egyetlen fánál
Aztán szépen kipörög a kerék induláskor a porba

Mer' én akkor már hetek óta nem beszéltem senkivel
Csak tegnap lőttem egy csillagot épp' inni volt a tónál
Elküldte az anyja a nyakláncát a gyerekeinek
Hát felzaklatott az eset, ezér' éjjel
Élőlény után néztem

És találtam is egyet olcsón és szerintem jó lehetett neki
Mer' utána nagyon bújt,
De én egy erőltetett mosollyal kibontakoztam a karjaiból
S azt mondtam, ne félj az elválástól

Ugye soha nem felejtelek el, kérdezte még reménykedve
Mikor már az ajtóban álltam
Nem, feleltem; s gondolatban már újra magunkat láttam,
Amint vágunk által a haldokló világon
Az autóm és én

"Ist der jemand da drauben?"