Helló

Helló, hogy vagy? Jó hogy vagy
És ha azok a szavak elfogytak
Amiket eddig használtál
Hogy elmondjad, hogy hogy
voltál
Majd én fogom a szép
szavakat
A nyelvedre ráhelyezni
Beszélj velük, hogyha tetszik
Te meg kérded hogy szeretni

Úgy kell-e hogy sokszor
mondom
"Szeretlek" meg más ilyenek
Minek masni nyers húsokra
Mondd meg nekem, én figyelek
Látod én már nem beszélek
Fontosat meg ami számít
Én már nem - csak pár kocsi az
Ami elhúzva még megvilágít

Bennem többet ne nézd
magad
Medencém alján törött tükör
Mondják, hogy a lélek halvány
De hogy szív alakú -
Ugyan mitől?
Úgy haladok e néma árnnyal
Ahogy halak lent haladnak
Nincsenek már hatásai
A rá kigondolt szép szavaknak

Tesis a világ

Régen még csak a Testnevelés
Szakos hallgatók tudtak szépen
Élni de ma már mindenki ha jót
Akar magának megyen mint állat
Éjjel bizonyságot tenni hogy közel a
Vég de előtte még jó lenne szeretni

Tesis a világ
Valami imát motyogj
El a WC-be aztán csináljad tovább

Bársonyfüggöny

Készültem én eleget,
Másra mint ami aztán lett
Bordó függönyök mögül
Néztem a mindeneket
Mentek végtelen sorba
Mindenen túl, mindenen túl
Közéjük szédültem mert
A Minden vonzó nagyúr

Ezernyi bársonyfüggönybe bele-beleszúrtak
Kibuktak mögüle mind akik odabújtak
Nézd rózsáim
A napnak szerepelnek

A mélyben halaim
Kenyérbelet esznek
Gyönyörű kertem van
Ott fekszem egymagam
Hatalmas kertem van
A fűben egymagam

A honi csillagászat fejlődése

Nézem, ott a Hold
Némi alkoholt
Fogok inni
Hogy úgy legyen, mint régen

Amikor ott ültem
Régi estében
Nővel tó mellett
De most valahogy nem megy

Pedig a Hold most is ott van
Ahol akkor megmutattam

Felkelek a földről
Leporolom magam
Látod, ott a Hold
Amott meg a Nap van

És itt jövök én is
Látom, Te sem vagy rest
Elindulunk miként
Az égen az a két test

Úgy gondolom modelleztük
Hogy mozoghat minden együtt

A világűr az némi anyag
Meg a semmi keveréke
Mondtam még akkor este
Bele a lány szemébe

De a kutatások mai fokán
Ezt már nőnek nem
mondanám

Mert én akkor még jelentést
Kutattam jelenségben
Körbejártam, megvizsgáltam
De ma már csak nézem

Hogy fénylik most is a Hold
És eszembe jut milyen fura
Azt mondják, hogy régi rokon
A puna meg a luna

Húsrágó, hídverő

És most nincs más, hát jöjj elő
Húsrágó, hídverő, félkarral ölelő
Itt elveszett este egy bogár a testbe
Hogyha új trükköt nem csinálsz
Holnap kijön egy óriás
Téged megesz, engem elás
És nem csinál semmi mást
Ez a kurva nagy óriás

Mindentől messze, a szívhez közel
Csinálj csodát, én meg elhiszem
Hogy kell egy rendszer, ami nem mozog
És megígérte Anyu is, hogy megkapod

Mert a karod csak egy holt ág, vágd el és szaladj
Egyvonalban vannak most a szíved meg az agyad
Húsrágó, hídverő ne sírj a versen
Én idáig jöttem, most dolgozzon a lelkem

Napos oldal

Nem zavarta ma semmi a
napot
A csajom - ha van - a két
lábára áll
Ujja a szájában - nem vérzik
ne félj
Csak megáll és barackos kert
a nyár

A kertek alatt volt kihűlt a róka
Kardigánt kötnek a tyúkok neki
A legöregebb madár ha felszáll
a buszra
A szatyrát a lábaid elé teszi
Napos oldalon áll...

A kertek alatt volt kihűlt a róka
Kardigánt kötnek a tyúkok neki
A legöregebb madár ha felszáll
a buszra
A szatyrát a lábaid elé teszi
Pedig Te még a meteorológusok
Kabátjában is fázol
S ha az eső eláll
Te gondolatban tovább ázol

Sültkrumpli

Ma még a sültkrumpli meg a
rántott hús
Mentén zöldül az élet
De a horizonton már
masíroznak
Az új keretlegények
Fegyvernemek, Szupermenek,
Terepjárók, a nő mint Terep
Ajzószerek, Ablakkeret
És rutinból az égre mered

Mindenki ha e kettő egyszerre
jelen van kellő
Mennyiségben és az élet kék
Vizét mások is szelik még
Tvinpiksz, Medmex, Dándog,
Betmen
Redbull, Pitbull, Plusz a
Testem
Más elemekkel tesztelget
engem
Mikor elvegyültem a lélek kivált

Várúr lett és most messzi lát
A messzelét bárszékén ül
temperált
Itala van és átélten egy
jellemet
Formáz ruhámhoz éppen

Két kis érzés között a szégyen
Hogy csak ekkora az érzésem
kérem
De az a nehéz gyerekkor
Még meghatároz ilyenkor
Mit tehetnék, széttárom a
kezem
És elmerengek máson meg
ezen
Mit tehetnék, széttárom a
kezem
Mikor elvegyültem a lélek kivált

Volume

Tekerd meg a volumét
Attó vad és
Azt mondják, hogy jön a vég
És kell a nagy
Hangerő, hogy meghallják
A többiek
Eljönnek és mindenki
Ölre megy

Tekerd meg a volumét
Attó vad
Azt mondják, hogy ezredvég
Lesz és az
Lesz a világ vége is
Hát lehet
De nevetnék, ha bejönne
Emberek!
Inkább 2001 vagy 2002
Lenne jobb
Tekerd meg a volumét
Hadd legyen nagyobb
Hangerő

Tekerd meg a volumét
Attó vad és
Azt mondják, hogy jön a vég
És kell a nagy
Hangerő, hogy meghallják
A többiek
Eljönnek és mindenki
Ölre megy

Tekerd meg a volumét
Azt a kis gombot
Mindenki majd látja
Hogy te komolyan nyomod
Ezt a dolgot

Lefekszem a hóba

Haaaaaaaaaaaaaa
Lefekszem a hóba melléd
Nyakamba összeér a víz
Szilvamag kékül, Márta vár, tavaly is
Magas volt a hó
Napvégi úton
Csak a te autód megy el
A fák között én már nem nézlek inkább
Nézd milyen a hold, a hasadra folyt
És felfestett rád egy felhőntúli mintát

De mikor minden elhallgat
Trombitám más hangnemben szól
Szilvamag kékül, Márta vár, tavaly is
Magas volt a hó
Napvégi úton
Csak a te autód megy el
A fák között én már nem nézlek inkább
Nézd milyen a hold, a hasadra folyt
És felfestett rád egy felhőntúli mintát

Éjjeli lámpa

Íme ég éjjel a lámpa
Ha a fényében bárki
Találna valamit, az szóljon
énnekem
Biztos én is azt keresem, és
ha nem
Tetszik neki amit lát
Legyen ez privát vélemény
Ne tudja meg a nagyvilág
Hadd keressem csak tovább

Le nem veszem a szemem
róla
Egy kis kihagyás elég volna
Hogy a titkát kifecsegje
másnak
Pedig ezért a titokért otthon
engem várnak
A szekrényből kiveszed a
szárnyad
Falról leemeled a kardod
És éjfélkor kiszállsz az ablakon
És élvezed, hogy a többi
baglyok
Elejtik a pockot ha meglátják
Milyen célokért szállsz harcba
Ma még kiismerheted a lámpát
Holnap belenézhetsz a Napba

Ha a síelő lemegy
A hegyről a völgybe
S nem talál már helyet
Ami lentebb lenne tőle
Megáll akkor várván
Egy tektonikus mozgást
Ami megemeli őt is
És a szájához egy forrást
Persze hogy csak tiszta
Forrás jöhet szóba
Legfeljebb ha piszkos
Lefekszem a hóba
Legfeljebb ha piszkos
Lefekszem a hóba

Autók a tenger felé
Autók a tenger felé
Mennek el a mi utcánkban
Mindenki integet a saját kapujában

Odaérnek befekszenek
Az ég a alá aztán ott meg
Felhók mennek el nagy hallgatásba

Úgy lelökné a hasamról a síndarabot
Az a gyenge ritmus a szívém alatt
Megrázom a gyufát, feljön a nap

Néhány régi mozdulatra
A hullámok is sorba állnak
Labda, madár és az iőó szállnak

Kinek kell egy játék amiben
A csillagok mind kövek
Föld, kaland, ilyesmi...
Szép szavak mind jöhet

Úgy lelökné a hasamról a síndarabot
Az a gyenge ritmus a szívem alatt
Megrázom a gyufát, feljön a nap

Autók a tenger felé
Mennek el a mi utcánkban
Mindenki integet a saját kapujában

Kinek kell egy játék amiben
A csillagok mind kövek
Föld, kaland, ilyesmi...
Föld, kaland, ilyesmi...
Szép szavak mind jöhet

Tingli-tangli

Nem én vagyok a nagymamád
De ha gondolok Rád megállok
Ő biztos a bérlettokban hord
Te meg vasárnap eszed a palacsintát
Potyogtasd el a nápolyi-morzsát
Rajzolj pöcsöt a plakátnak
Sínek hosszán moccan a MÁV
Tanítható olajfolt a mamádnak

A TV-ben nézed a szaxofonost
És azt gondolod, hogy de jó neki
A kádban fröcsölsz és eljátszod
A tenger a partot hogyan veri
Ugye milyen jó most forogni a napon
Az arcodon elkent szúnyogtetem
Ha akarod a szárnyait rádrakhatom
A tojásait meg majd elültetem

És én utállak mert egyedül vagy
És egyedül vagyok mert utállak
A tévét hagyom a hónom alatt
Hogy lemérje a lázát a világnak

De tényleg ez van, én vártalak
A tücskökkel ettem én is a füvet
Felköptem a garázstetőkig
És megcsillant szépen lefelé jövet

Zsákmányállat

Úgyse hiszi senki el magának
Hogy amit lát az tényleg van
Ha nem várja, hogy a valódi látványt
Jelző kürtszó felharsan

Szól a kürt, ellibben a függöny
Amit most látsz az tényleg van
Kár, hogy mikor körbenéznél
A szélben a mécsesed ellobban

És támad akkor olyan sötét
Amiben az élők kezét
Többet nem találod
És ami elér azt ütöd-vágod

Zsákmányállat máját mosod
Egy névtelen patakban
Körülötted olajfoltok
Mézeskalács szívalakban
És úgy nézed az arcod benne
Mint régen a céllövöldében
Az a lány akinek lőttél egyet
Finom utalásféleképpen
Biztos helyről, régről tudom
hogy a Föld egy tányér és hogy azon
Az emberek és a kövek
Lesznek a mannához a köret

Disznók tánca

És egy pár üveg sörtől
Majd mindenki elfelejti
Hogy az lett amit így
Pont nem akart itt senki
Az ördög tudja csak hogy mi volt a célja
De a húsunk került bele a moslékba
S a disznók mind felzabálták
S a Holdnál nézik a maguk árnyát
Az ól falán és járnak tőle körbe
Hátha úgy megszabadulnak tőle
És nézi az ördög és hátrébb nézi az Isten
És végül a szemük előtt
Táncol majd minden
S járják az ólban a disznók
S az árnyak is diszkrét diszkót
Működtetnek szerény haszonnal

Táncolj disznó napozz holddal
Egész éjjel minden éjjel lehetsz velem
Fogom a kezed,
Kipörgetlek, és elengedem
Táncolj disznó, napozz holddal
A Holdon nincs is sötét oldat
Egész éjjel, minden éjjel
Lehetsz velem a kezed fogom
Kipörgetlek és elengedem
Pörögj disznó napozz Holddal
A Holdon nincs is sötét oldal
Az árnyak is csak fénytős vannak
A fényt én hozom mindnyájatoknak
Egész éjjel minden éjjel
Lehetsz velem lehetsz velem
Fogom a kezed kipörgetlek
Kipörgetlek és elengedem
És egy pár üveg sörtől
Majd mindenki elfelejti
Hogy az lett amit itt pont
Nem akart így senki
És nézi az ördög és
Hátrébb nézi az Isten
És végül a szemük előtt
Táncol majd minden

Pistike (a Malév gépen)

És átkelt a hajó a vízen
És kiszállt és nézett, hogy milyen
A túlsó part és hát más volt
Csak fehér házak és ápolt
Kertek, sok rózsaszín állat
Mindegyiken fehér szárnyak
Az oroszlán mer' olyan nagy volt
Félt mikkor repült és karmolt
Így hát őt kikerülték
A Malév gépek és benne az ürgék
Mutatták a kissrácnak
Hogy Pistike láttad ezt, láttad?
De Pistike semmit se látott
Mert titokban bombákat gyártott
Azért hogy valami legyen
Velünk és alighanem
A keze a nyomógombon
Pihent és várta, hogy mondjon
A belső hang olyat,
Hogy nyomjad a gombot Pisti.
Most sokat ne várj mert alattunk hajó
Megy a túlpartra ott a jó

Ne várj mert alattunk hajó
Megy a túlpartra ott a jó

Presszó rock

Éjfél van a presszóban let's go van
Mondja a kopasz erôs, aki az est gyôztese lesz
- Jó - mondok, - Csak én még egy kis maradékot
meginnék
- Látod itt elôttem ezt,
De a mondat végével együtt
Kivezet a kapuhoz, hogy e' gyütt
Az Idô itt várd meg és otthagy
Bent meg nevetnek egyet
De mindegy, pont jön az Idô
Hogy megmondja nekem ugyan mitô'
Dugulnak el szép ívű folyók
És lesz mocsár az egész tájból
S ha kijön fölé a kakukkod párszor
Én nekivágok valami kezembe akadót
Hát hogy tudsz ilyen utolsó lenni
Hogy ami volt úgy többet nem lesz semmi
Itt állunk valami nyárban
A Balatonban, a májamon száj van
A víz mint a vaj olvad a Holdtól
Szôreink közt halraj horkol
Na Idô ezt add vissza
Meg mondd mitôl van, hogy olyan ritka
Amikor nagyjából minden ott van a helyén
Adódik nô és én mint odaadó legény
Éji ég, és magyar föld bár pár német kint
csörömpölt

Ez mindegy én nem a paradicsomot reklamálom
Tudom hozott anyagból kotyvasztod a masszát
A bűvészek meg összebasszák
A mozsarukban a poljotot,
Na idô ezt add vissza
Meg mondd; mitôl van hogy olyan ritka
Amikor nagyjából minden a helyén
Adódik nô, adódik legény
Éji ég, magyar föld
Igaz pár német kinnt csörömpölt
Ez mindegy én nem a paradicsomot
Reklamálom tudom hogy hozott
Anyagból kotyvasztod a masszát
A bűvészek meg összebasszák
A mozsarukban a poljotot, de én
Tudom hogy volt, voltam ott

Szőkített nő

Egyszer egy szőkített nő
Kifogott egy ebihalat
A hideg nagyvárosban
A hidak alatt
A szívkirály fázott
De nem beszélt
Csak csodálkozott
Hogy a földre ért

És jó itt, mondta a riportban
Kereste a nőt, hogy őt is bemondja
Az meg állt szőkén a hidak alatt
És csak nézte a többi ebihalat
Mert itt a földön él
És nem beszél velem sem
Kitalálhatom, hogy mit csinál
A háza nagy, a férje béka
Puszilja persze, de nem király

És most otthon ül, és
Hallgatja míg sötét lesz
Töri a sósat a tévéhez
Lehet, hogy jó lett volna talán
És most már elég, hogyha szól
Egy szomorú szám

Mert itt a földön él
És nem beszél velem sem
Kitalálhatom, hogy mit csinál
A háza nagy, a férje béka
Puszilja persze, de nem király

Emese

Emese jött és megállt
A gyógyszertárba és arra várt
hogy a tudomány leszállítsa azt a szert
Amitől jobban lesz és várta
Egész nap, bedagadt a lába
És késő lett és a "vény nélkül" ablakból
Kihajolt egy férfi és mondani kezdte
Hogy Emese, de ő közbeszólt erre
Hogy én csak egy gyógyszerre várok
hogy itt ne fújjon az a rossz szél
És a fejére mutat, az ujján lángok
Pattognak és csodát látott
Az egész Lusta Kígyó Gyógyszertár
Mert olyan szél lett, hogy a lángot
Elfújta és aztán rángott
Az arca míg az ajtóig kísérték
Emese most már indul a buszod
Menj haza szépen, látszik hogy tudod
Hogy meg vagy bolondulva
S holnap ne gyere újra

Egy az egybe (csak maga)

Fehérekét forgatok meg
A földön kiterítve fekszenek
Én a tőröm keresem bár
Nem kenyerem a dicsekvés
Dehát megint győztem és a
Gyerekkor amíg tartott
Winnetouként begyűjtöttem
Sok sok, igen sok szőke skalpot

És Szilaj Ló és Vörös Felhő
Tehát sziú is voltam néha
Meg Ülő Bika az tényleg győzött
Bár elég régen még a
Sebesült Térd nevű patak
Jut eszembe nekem így most
Ott meghaltunk mi is páran
De főleg az volt igen kínos

Hogy amikor eltemettek
A rám került súlyos földtől
Nem láttam, hogy az élet szép
És azóta ott lent pörköl
Valami pokol, de így most
A tőröm, hogyha meglenne
Azzal kivágnám én magam
S nem pörkölődnék tovább benne

S elindulnék Nagy Szellemként
Rendet rakni a világban
Ahol baj van Robin Hoodként
Lőnék én minden irányba
Ahol meg jó, ott kiskabát
Lennék egy milliomos fián
Vagy Télapó, hogyha lehet
Télapó halott indián