Nymphomanic Fantasy
Nimfomán fantázia

Egy nõ illata, mely nem az enyém volt...

Isten hozott kedves
Hiányoztam?
Elmerülnél-e édes szerelemben?

Érintsd meg tejfehér bõröm
Érintsd meg
Legmélyebb rejtekem
Halld a mennyei kórust!

Tépd le a csipkét
Mi fogva tart
De óvakodj a bájtól
Bujaságom a feledés nektárja

Régi szerelem mélyen rejtezik, mondtad
Mélyebb lesz a seb lábaid közt...

The Carpenter :
 Az Ács

Ki vagy te? Halálraítélt ember az üdvösség ragyogásáért.
Évszázadokon keresztül

Miért? Bor volt a grálban
Túl savanyú hogy ember igya

Az ács
Faragja horgonyát
Az emberiség halhatatlan lelkén
Az ismeretlen katona sírkövén.
Lefektette szerszámát az egyetlen, aki meghalt értük
Ács szerszámok

Az egyetlen nyalásuk
Ugyanaz az öreg kór
Álom a drága megváltójukról

Mélyen csókold meg
Majd készítsd fel a sírásra
Túl az örök béke igéretekein

Az ács....

Hallak Téged
Természet szimfóniks hangjain keresztül
A tisztaság amiben soha nem kételkedtem
Azt mondják feküdjek a fûbe
És figyeljem a megváltót
Az egyetlent aki megfeszíttetett a madarak csiripelésért

Az ács...

Beauty and the Beast:
A szépség és a Szörnyeteg

Emlékszel az elsõ táncra, mit együtt jártunk?
Fel tudod idézni az éjt, mikor
csúnyaságom eltüntetted?
Az éjszakára, mikor oly kedves búcsúcsókot adtál,
csak a szépség illatát hagyva hátra

Ah, drága barátom, emlékszem az éjre
A holdra és az álmokra, mit megosztottunk
Remegõ mancsodra kezemben

Északi tájról álmodtál
megérintettél egy szörny csókjával

Tudom, hogy álmaim tebelõled vannak
Belõled és csak neked
Lelked magába szív/Óceánodban elmerülõk
Hangod széjjeltép
Szeress, mielõtt az utolsó szirom lehull

Mint a világ
az óceán végtelenjének látványa nélkül
Olyan lenne a világ
ha nem lenne benned szerelem/szeretet
De mivel szívem foglalt
Irántam érzett szerelmednek meg kell halnia
Bocsáss meg, többre van szükségem
mint amit te tudsz nyújtani

Nem olvastad a mesét
ahol, hogy boldogan élj
elég volt egy békára csókot lehelni?

Nem ismered ezt a mesét
amiben semmi nem lehet az enyém
amit szeretnék,
mert ki tudna valaha is megtanulni
szeretni egy szörnyeteget?

Bármily hideg is az esõ és a szél
Ott leszek, hogy fájdalmadat enyhítsem
Bármily kegyetlenek is a bûn tükrei
Emlékezz a szépség belül van

… A bennem lakozó farkas
örökké a benned lakozó bárány után
fog vágyakozni…

Elvenpath:
Tünde-út

Hallom, a muzsikát az erdõ mélyén,
Dalokat, szírének énekeként,
Ó, az elf nép engem hív!

Tapio, Bearking, erdõ kegyes ura,
Mielikki, Kékköpeny, bánat és baj orvosa,
Nyisd a kaput,hogy a járatlan útat járhassam!

Ó az út e földekre,
Hova hõsként érkeztem,
Hol a Szépség találkozott Szörnnyel,
Tünde-út

Becsülete e világoknak,
Hol varázs és kard uralkodnak,
'Miért lelkem vágy a múltra,
Tünde-út

Az éjbanya elvitt egy útra egy seprûn,
Bemutatott öreg barátjának a gnómnak,
S mondta, hogy tartsam melegen a szaunát számára

Ó az út e földekre,
Hova hõsként érkeztem,
Hol a Szépség találkozott Szörnnyel,
Tünde-út

Becsülete e világoknak,
Hol varázs és kard uralkodnak,
'Miért lelkem vágy a múltra,
Tünde-út

Szobámba visszaérve,
Ó az álom elragad,
Madrigálok az erdõbõl,
Elvisznek Soha-országba,
Eme elbûvölt éjszakán,
Elf-szemmel tárul elém a világ...

Lappi:
Lappföld

I. Tó a vadon sûrûjében

A vaderdõ taván átvágva
baktat a vándor, az árva.
A víztükrön feltûnõ hattyúk raja
Elveszett szabadságát siratja.

A múlt utáni sóvárgása
Áthatol a levegõn, mint sasok vijjogása.
S az õsi tó partjáról
A hegyeken túlra vándorol.


II. Boszorkánydobok


III. Ez a pillanat örökké tart

A nappal nem adhat választ
mikor a hold hûvös félhomályt áraszt,
Ez a pillanat örökké tart.

A szépség világa hideg és vad.
A hegygerinc monoton dalai visszhangosak
s bennük tükrözõdik a szomorkás hangulat.

Bízz a szélben, bízz a tüzekben,
s hívd az éjjeli remetét.
Lásd a hollók és medvék földjét,
a sasok és farkasok mezejét.

Vészjósló tükörképet nyújt egy farkas...


IV. Az eljövendõ

Angel Fall Frist:
Az angyalok buknak el elõször

Angyalarc mosolyog rám
egy tragédia fõcíme alatt
Az a mosoly valaha melengette a szívem
Isten veled, nem találom a szavakat
Sírhantod keresztje és
az örökké égõ gyertyák mellett

Máshol van rá szükség
hogy emlékeztessen minket
idõnk kurtaságára
A könnyek, melyek értük hullottak
A szeretet és félelem könnyei
Eltemetem álmaim, kiásom bánatom
Ó, Uram, miért
az angyalok buknak el elõször?

Nem hoztak neki enyhet
Shangri-La gondolatai
Nem világosodott meg
Krisztus tanítása által
Sosem fogom megérteni
mit jelent az, hogy helyes
A tudatlanság vezet
el a fénybe

Máshol van rá szükség…

Énekelj nekem
szépségedrõl
birodalmadról
Hárfád dallamai hagy
hagy dédelgessék azokat
akikre még mindig szükségünk van

Tegnap még kezet fogtunk
Barátom
Ma egy holdsugár
világítja be utam
Õrizõm

Tutankhamen:

Ahogy a nap lenyugszik a piramis mögött
Hogy sugaraival köszöntsön
Kezemet a homlokomra teszem
Hogy láthassam harci szekered lángjait

Láss, amint elõtted térdelek
Halld a macskák nyávogását a templomban
Tej után epekednek, mit elébük öntesz
Ahogy én epekedem beígért kincseid után

Kincse

Tutankhamennek
Én vagyok az
Vigyél magaddal
A csillagok útján
A királyok völgyéig

Áldozz fel

Tutankhamen
És tégy a királynõddé
Rendelkezz velem
Ez éjjelen s örökké
Hogy benépesítsük az egész Földet

Három évezred mi melléd rendelt, hogy álmod õrizzem
Álmod a Fõnix hatalmas fészkében
De ma éjjel sírod mélyének sötétje elvész
Eljött Carter, hogy kedvesemet felszabadítsa

Kincse…

Áldozz fel…