Nem saját szöveg, da nagyon tetszik:
"Mintha egy világ fölé hajló magas szürke szirt szélén ülnél, átkarolod a felhúzott térdeid és azokra hajtod a fejed. Alattad pár vattafehér áttetsző felhőfoszlány. de nem akadályozzák hogy lásd a lent mozgó apró pontokként nyüzsgő embereket. Azonnal megjelenik előtted teljes valójában bármelyikre gondolsz, mint egy térhatású kivetítő képe, lassan fordul körbe ha akarod, beszél hozzád ha akarod, minden kérdésedre válaszol ha akarod.
De már jó ideje nem akarod, csak ülsz ott fenn a szirt tetején és nézed őket...
És akkor meglátod. Nem is... inkább megérzed. Ott lent is van egy, ott is ül valaki egymagában és ő is nézi a körülötte sürgő-forgó apró pontokat. Szárnya becsukva. Arca könnyektől maszatos. Angyal."
"Nem a munkád vagy. Nem a bankszámlád vagy. Nem a kocsid vagy. Nem a pénztárcád vagy. Nem a rohadt egyenruhád vagy. A világ éneklő-daloló szarhalma vagy"
"A legerősebb és legbölcsebb férfiak állnak itt körülöttem. Sok nagy lehetőség, ami pocsékba megy. Az egész elkúrt nemzedék benzint csapol, kaját tálal vagy nyakkendős rabszolgának állt. Reklámok parancsára kocsikra gyűjtünk, melózunk, hogy legyen pénzünk a sok felesleges cuccra. A történelem zabigyerekei vagyunk. Nincs se célunk, se helyünk. Nincs világháborúnk, se válságunk. A mi háborúnk szellemi háború, a mi válságunk az életünk. A tévé elhitette velünk, hogy egy szép napon milliomosok, filmcsillagok és rocksztárok leszünk. Pedig nem leszünk. Erre lassan rádöbbenünk, és nagyon, nagyon berágunk." |
AJÁNLOM AZ OLDALT
